„Bementem a cellámba és teljes erőmből Istenhez kiáltottam. Korábban hibáztattam Istent, de most elkezdtem könyörögni: kérlek, ments ki innen. A börtönben szavakkal leírhatatlan volt az éhezés”

– számolt be egy észak-koreai hölgy, aki keresztény hite miatt két évet töltött börtönben Észak-Koreában. A keresztényüldözés „toplistáját” továbbra is vezető kommunista diktatúrában, ha valakiről kiderül, hogy keresztény, az jó eséllyel halálbüntetéssel ér fel. Ha nem is végzik ki azonnal, börtönbe zárják – mint ahogy minden családtagját –, ahol a horrorisztikus körülmények között sokan életüket vesztik.

Becslések szerint jelenleg 50-70 ezer hívő van börtönben az országban. 

Az Open Doors legfrissebb összesítésében Észak-Koreát Afganisztán és Szomália vezeti, éppen úgy ahogy tavaly, és a tucatnyi „extrém” üldözést produkáló ország között sincs sok változás.

Az 50-es listáról viszont lekerült Oroszország, miközben Kolumbia 11 helyezést előre lépve a legerősebb negatív változást produkálta, miután a bűnözői csoportok egyre erőszakosabban lépnek fel a keresztények, illetve a keresztény vezetők ellen.  

A világjárvány csak rontott a helyzeten   

A keresztényüldözést évről évre monitorozó nemzetközi szervezet elemzése rámutat: a COVID-19 világjárvány több térségben is tovább súlyosbította az üldözött keresztények helyzetét. Különösen ázsiai és afrikai országokban volt jellemző, hogy a járványhelyzet enyhítésére szánt segélyekből keresztényeket kirekesztettek.

Az egyébként is hátrányos megkülönböztetésben vagy üldözésben részesülő hívők sok esetben semmilyen segítségre nem számíthatnak sem a kormány, sem más hitű családjuk részéről, ha a koronavírus miatt elapad a bevételük.

A karantén sok esetben fokozta a keresztények sebezhetőségét, különösen a nők és a gyermekek esetében, és a jelentés szerint nőtt a velük szemben elkövetett emberrablások, erőszakos áttérítések és kényszerházasságok száma. 

A járvány elleni harc jegyében megerősödött az úgynevezett nyomkövető applikációk szerepe, ám ezek nem csak pozitív célt szolgálhatnak. Indiában a keresztények attól tartanak, hogy ezen keresztül minden mozdulatukat nyomon tudják majd követni. A digitális adatgyűjtés máshol is aggodalomra ad okot:

Törökországban például a személyi igazolvány chipjében már a vallási hovatartozást is meg kell jelölni, és Kínában is tovább erősödött a digitális kontroll. Ott a járvány elleni harc keretében a megfigyelés az állampolgárok otthoni életére, online és offline tevékenységére is mind jobban kiterjed. Az országban már 570 millió CCTV-kamera figyeli az emberek tevékenységét.

Egyes tartományokban az állam által jóváhagyott keresztény vallási helyszínek körül arcfelismerő kamerákat is telepítettek, az úgynevezett szociális kreditrendszer keretében pedig az állampolgárok Kommunista Párthoz való hűségét is figyelik. A keresztény hitüket felvállaló kínaiak sok esetben kockáztatják, hogy elesnek a szociális juttatásoktól.

Az online összejöveteleket tartó gyülekezetek egyúttal az állami kontrollnak is jobban kiszolgáltatják magukat, az úgynevezett regisztrált gyülekezeteknek pedig meg is tiltották az internetes istentiszteleteket. 

Az Open Doors elemzése szerint a legnagyobb mértékben Afrika Szaharától délre eső régiójában növekszik az hívőkkel szembeni erőszak (2019-hez képest 30 százalékkal). Nigériában több keresztényt öltek meg a hite miatt, mint az összes többi országban együttvéve. Szélsőséges muszlim fegyveresek több száz, többségében keresztény falut foglaltak el vagy romboltak le. A térség más országaiban is tovább nő a dzsihádista erőszak, a szélsőségesek a járványt is ürügyként használják fel, mondván, a koronavírus Allah hitetlenek miatti büntetése.  

Az ENSZ helyzetelemzése szerint a Száhel-övezet központjában – Mali, Burkina Faso és Niger – zajlik a világ leggyorsabban növekvő migrációs és biztonsági válsága. Burkina Fasoban, amely korábban arról volt ismert, hogy keresztények és muszlimok harmóniában élnek egymással, most egymillió ember volt kénytelen elhagyni az otthonát az aszály és az üldöztetések miatt. Az országban, amely tavaly került fel az Open Doors listájára, a muszlim szélsőségesek továbbra célba veszik a gyülekezeteket, a támadások pedig rendszerint halálos áldozatokat is követelnek. 

A tavalyi jelentésben az szerepelt, hogy világszerte 260 millió keresztény szenved súlyos üldöztetést és hátrányos megkülönböztetést, és csaknem háromezer hívőt öltek meg Krisztus követése miatt. 2021-es jelentés szerint az üldözöttek száma meghaladja a 340 milliót, a mártírok száma 4.761 volt.