Most minden előfizetőnknek adunk! Fizessen elő a Hetek nyomtatott vagy online hetilapra a régi áron május 31-ig és spóroljon velünk. Részletek a hetilapban és a https://www.hetek.hu/elofizetes oldalon.

Az intézet ezer háztartás körében végzett reprezentatív felmérést. 

A kutatók megjegyezték, hogy a lakosság érzékelése nem tényeken (árfelírás, kérdőív), hanem érzékelésen alapszik, melyeket erősen torzíthatnak a közelmúlt eseményei. 

Az eltérésben szerepe van annak, hogy a KSH a két évvel korábbi súlyoknak megfelelően súlyozza össze a megfigyelt árakat, ami torzítást visz az eredménybe - különösen, ha egyes, nagy volumenű termékek ára gyorsan változik, például az üzemanyagé -, illetve a kiválasztott reprezentánsok (944 áru és szolgáltatás) és a ténylegesen vásárolt termékek köre eltér. További eltérést okozhat, hogy az árakat felíró munkatársak a sokféle, közel azonos termék körül melyik árát jegyzik fel. Ráadásul a felírás is a boltok egy viszonylag szűk körére terjed ki (reprezentánsonként 130 árat írnak fel). 

Az elmúlt négy évben a hivatalos és a felmérésből származó érzékelt infláció különbsége havi átlagban meghaladta a 11 százalékpontot, ráadásul az olló folyamatos nyílik. Mindez azzal együtt igaz, hogy mindkét mutató 2021 közepétől kezdve erőteljes emelkedést mutatott - írták. A GKI az Európai Bizottság számára végzett reprezentatív felmérésében havi rendszerességgel felméri a lakosság körében a következő 12 hónapra várt fogyasztói áremelkedést is. 

2022 márciusában 23 százalékot várt a lakosság a következő egy évre, mely kis mértékben meghaladja az előző 12 hónapra érzékelt pénzromlási ütemet.

A kutatók szerint ez utóbbi pesszimizmus az orosz-ukrán háború hatásainak a következménye, mivel az ezt megelőző egy évben szinte minden hónapban alacsonyabb volt a következő évre várt infláció mértéke (átlagosan 1,5 százalékponttal), mint az előző évben érzékelt.

Mindennek fontos tovagyűrűző hatása hívják fel a figyelmet megjegyezve, ha az emberek a hivatalosnál jóval magasabb áremelkedést érzékelnek, akkor arra reagálni próbálnak: nagyobb fizetést/nyugdíjat/ szociális juttatást igényelnek, hogy vásárlóerejük ne csökkenjen, illetve nagyobb hozamot várnak el a befektetéseikért. 

Az előbbi esetben az inflációt követő, azt kissé meghaladó keresetemelkedést (14 százalék 2022-ben) is kevésnek érzik, miközben a statisztikai jelentős reálbér növekedést jelez. Utóbbi pedig kihatással lehet a bankbetéti és az állampapírpiacra is úgy, hogy az adott hozamok mellett csökken/stagnál a befektetési volumen. 

Ráadásul, ha a mért árindex és a valós árindex erősen eltér egymástól, akkor minden reálmutató sokkal jobbnak látszik (reálnyugdíj, reálfogyasztás, reálkereset, végső soron a reál GDP is), mint amilyen a valóságban - tették hozzá.

A hivatalos adatok:

Ahogy arról kedden beszámoltunk, a Központi Statisztikai Hivatal friss jelentése szerint áprilisban 9,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz viszonyítva. 

Az élelmiszerek ára 15,6 százalékkal emelkedett, ami 2,6 százalékponttal magasabb a márciusi drágulásnál.

• Ezen belül a margarin ára 38,0 százalékkal lett magasabb a tavaly áprilisinál, ami 4,4 százalékponttal élénkebb a márciusi éves emelkedésnél, miután egy hónap alatt 4,3 százalékos volt a drágulás.
• A sertéshús ára 9,8 százalékkal lett magasabb márciusi szintjénél, ezzel éves összevetésben 9,6 százalékkal drágult, ami 6,1 százalékpont élénkülés a márciusi üteméhez képest.
• A marhahús ára hasonlóképpen 9,8 százalékkal emelkedett áprilisban és 28,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintjét, amivel 10,8 százalékponttal lendült feljebb a márciusban mért éves drágulásánál.
• A baromfihús árának éves emelkedése 8,1 százalékponttal 29,5 százalékosra gyorsult, mivel áprilisban 8,3 százalékkal ment feljebb az ára. 
• A tavaly áprilisihoz viszonyítva a kenyér ára is 29,5, az idényáras élelmiszereké 17,4 százalékkal nőtt, a burgonya ára 27,3 százalékkal emelkedett, a friss zöldségeké 18,0, a gyümölcsöké átlagosan 12,4 százalékkal.
• A dohányáruk ára 3,9 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, míg márciusban 7,7 százalékos volt az emelkedés, a szeszes italok ára 6,7 százalékkal emelkedett. 
• Az üzemanyagok ára 12,7 százalékkal emelkedett, 1,3 százalékponttal jobban a márciusinál.
• A tartós fogyasztási cikkekért 11,1, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 17,8, a szobabútorokért 17,3, a használt személygépkocsikért 14,7, az új személygépkocsikért 10,6 százalékkal, a kerékpárokért 16,1 százalékkal kellett többet fizetni. 
• Az egyéb cikkek, üzemanyagok áremelkedése átlagosan 10,0 százalékos volt. A lakásjavító és -karbantartó cikkek ára 25,3, az állateledeleké 19,8 százalékkal lett magasabb.
• A szolgáltatások díja 6,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 19,5, a járműjavítás és -karbantartás 14,6 százalékkal került többe, de ide tartozik az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés és parkolás tarifáinak átlagosan 42,1 százalékos emelkedése. 

(Hetek / MTI)