Fizessen elő még az áremelés előtt a Hetekre és spóroljon velünk! Részletek a Hetekben és a https://www.hetek.hu/elofizetes oldalon.
Hétfőn Orbán Viktor Németországba tett látogatást, ahol – ahogy ő fogalmazott – találkozott
„egy újabb senkivel Manfred Weber listájáról”.
A miniszerelnök ezzel az Európai Néppárt vezetőjének arra a megjegyzésére utalt, amit az Európai Parlament plenáris ülésén tett, miszerint már senki nem akar a magyarokkal tárgyalni (mindezt azután, hogy a nyár folyamán Orbán körberepülte a világot egy békemisszió keretében, és minden jelentősebb, az orosz-ukrán háborúban érintett nagyhatalom vezetőjével egyeztetett a konfliktus lezárásáról).
Ugyan nem verték nagydobra, de a magyar miniszterelnök nem csak a jelenlegi kancellárral találkozott, hanem Angela Merkellel is. Emellett interjút adott a Pioneer Podcast alapítójának, az egyébként magyar származású Gabor Steingartnak. Az újságíró a beszélgetés egyes részleteit előzetesen megjelentette a német Focus hírportálon megjelent írásban, amit a magyar sajtóban a Privátbankár szemlézett.
Steingart bevezetőjében arról értekezett, hogy a sajtó képviselői már a politikai harc részének tekintik magukat, becsmérlik a másként gondolkodókat, nem tisztelik interjúalanyaikat, mert nem megérteni, hanem leleplezni akarják őket. A média új típusú működésének egyik eklatáns példájaként Orbán Viktor magyar miniszterelnök esetét hozta fel, akit szerinte páriaként kezelnek az EU-n belül, miközben – Ursula von der Leyennel ellentétben – beszélőviszonyban van a világ minden befolyásos vezetőjével. Steingart kifejezte, ő beszélgetésre ült le Orbánnal, hogy megértse az álláspontját, nem pedig valamiféle leszámolásra.
A beszélgetésnek kiemelt témája volt a közelgő amerikai választás, amivel kapcsolatban Orbán tisztázta: nem ő az egyetlen európai vezető, aki Trump győzelmében reménykedik, csak ő az egyetlen, aki ezt nyíltan vállalja: „mivel ez nem mainstream álláspont, más politikusok titokban tartják a véleményüket”.
A miniszterelnök szerint mindkét jelölt kapott lehetőséget bizonyítani, egyikük elnökként, másikuk alelnökként szolgált négy évet, és „ha megnézzük az eredményeiket, nyilvánvaló, hogy Trump sokkal jobb volt, különösen európai szemszögből, mert ő lezárta a konfliktusokat”. Szerinte a volt elnök Közel-Kelet-politikája is sokkal kedvezőbb számunkra.
Steingart felvetette, hogy Trump védelmezni akarja az amerikai gazdaságot, ezért valószínűleg magas vámokat fog kivetni az Európából érkező exportra. Orbán elismerte, hogy Európa és az Egyesült Államok érdekei nem esnek automatikusan egybe, ezért intenzív tárgyalásokra kell felkészülni, és csak az a kérdés, hogy „mi, európaiak képesek vagyunk-e eléggé képviselni saját érdekeinket?”.
Ursula von der Leyen ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontjára reflektálva a miniszterelnök elmondta: „A kérdés az, hogy egy háborút nyerni vagy veszíteni akarunk. Most veszítünk, és valakinek felelősséget kell vállalnia ezért. Úgy viselkedtünk, mintha a saját háborúnk lenne, és most veszítünk.” A riporter megjegyezte, hogy az ukrán hadsereg már orosz területen van, több tízezer oroszt kell evakuálni. „Meglep, hogy Németországból nem nyilvánvaló, hogy veszítünk. Ha megnézzük a frontvonal katonai helyzetét és a két hadviselő fél cselekvőképességét, akkor nyilvánvaló, hogy jelenleg a vesztesek oldalán állunk.” – válaszolta Orbán.
A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra is, hogy sem az orosz, sem az ukrán fél nem akar tárgyalást, azt hiszik, az idő nekik dolgozik, ezért kellett Kínába és az Egyesült Államokba is ellátogatnia.
Steingart rákanyarodott 1956 kérdésére is: felidézte, hogy a saját apja is azok között volt, akik fegyverrel vettek részt a szabadságharcban, és arról kérdezte a miniszterelnököt, hogyan magyarázná meg neki és a többi felkelőnek azt, hogy most Oroszország barátságát keresi. „Nem akarok különböző témákat összekeverni. 1956 Magyarország történetének egyik legbátrabb, legcsodálatosabb pillanata volt, még ha akkor el is árult minket a Nyugat […] De az ukrán kérdés teljesen más” – felelte a miniszterelnök. A riporter felvetésére, hogy a szabadságért vívott harc összeköti a kettőt, bővebben is kifejtette, miben látja a különbséget.
„Magyarország soha nem volt a Szovjetunió része. Magyarország területén soha nem volt orosz nyelvű közösség. Ukrajna egy több száz éve vitatott terület, ami nagy különbség Magyarország és Ukrajna között” – mondta a miniszterelnök, ugyanakkor hozzátette, az a tény vitathatatlan, hogy Oroszország megsértette a nemzetközi jogot az offenzívával.
A riporter ezután tovább feszegette ’56 témáját, és a miniszterelnöknek szegezte a kérdést, hogy harcolt volna-e a forradalomban. Orbán válaszul azt mondta, az első sorban harcolt volna, és újabb kérdés után azt is hozzátette, lőtt is volna az oroszokra. "Ha az oroszok minket támadtak volna meg, természetesen az oroszokra lőttem volna" - fogalmazott.
Steingart azt is felvetette Orbánnak, vajon nem hallgatnának-e többen rá, ha nem olyan engesztelhetetlen hangnemet ütne meg, és idézett egy amerikai mondást is illusztrációként: „Ha gödörben vagy, hagyd abba az ásást!”. „Ezzel egyetértek” – felelte a miniszterelnök – „Csakhogy én nem gödörben vagyok, hanem a csúcson.”.