Illusztráció ( Forrás: Shutterstock/PuzzlePix)
Illusztráció ( Forrás: Shutterstock/PuzzlePix)
Ez egy véleménycikk.
2027. január elsejétől jön a vagyonadó, amit először az előző napon, azaz december 31-én birtokolt teljes vagyontömeg után kell megfizetni azoknak, akiknek ez az érték meghaladja az egy milliárd forintot. A mérték – mint arról beszámoltunk – évente egy százalék, 100 milliárd forint felett másfél százalék.
A vagyonadó szakmai megítélése és hatékonysága a szakemberek körében vitatott, részben az eddigi tapasztalatok alapján. Erről részletes cikket olvashattak a Hetekben dr. Korossy Csaba tollából.
Fogjunk össze és védjük meg közösen az értékeinket! Hit, család, nemzet - a Hetek ezért dolgozik. Állj mellénk te is: hetek.hu/tamogatas
A vagyonadóval – különösen a most Magyarországon sarcként kivetett formájával – azonban nem csak közgazdasági, hanem nagyon súlyos etikai problémák is felmerülnek, amelyeket nem lehet félresöpörni azzal, amit a miniszterelnök hangoztat, miszerint a kritikusok „az oligarchákat védik”.
Önmagában az méltánytalan, hogy ezzel a modern kulákbélyeggel söpörnek egy füst alá mindenkit, aki a mágikus határként meghúzott milliárdos vonal fölé kerül (a kormányzati becslés szerint legalább 15.000 embert), függetlenül attól, hogy túlnyomó többségük törvényes módon tett szert a nevén lévő vagyonra.
Ráadásul ebbe a körbe sok olyan polgártásunk is beletartozik, aki nagyon is távol esik a luxusmilliárdos képétől. Ha valaki mondjuk örökölt szüleitől egy belvárosi polgári lakást, amelyben családjával lakik, benne néhány festménnyel és van emellett egy kis-közepes vállalkozása, amelyben munkát ad 10-20 embernek, már jó eséllyel elkezdheti félretenni a tízmilliókat a jövő évi extraadóhoz. Aztán újra, 2028-ban. Majd megint 2029-ben és így tovább. (A határokat is át lehet írni menet közben: első változatában az emelt sáv még 500 milliárdnál kezdődött volna.)
A magyar vagyonadó ugyanis évente sarcolja ugyanazt a – már adózott jövedelemből szerzett vagy más legális forrásból kapott – vagyont. Nem nehéz belátni: az állam 10 év alatt beszedi az összes többi adó felett az érintett magántulajdon tizedét, húsz év alatt az ötödét – és ha a világ és ez a törvény változatlan maradna, 100 év alatt minden magyarországi vagyon 100 százalékban az állam tulajdonába kerülne. Erről talán még Marx, Engels és Lenin sem ábrándozott.
De van, ami még ennél is károsabb: az, hogy a társadalomnak – különösen a fiataloknak – azt üzeni a törvény, hogy jobb, ha nem törekednek anyagi sikerre, nem akarnak örökséget hagyni a gyermekeiknek, unokáiknak, mert azt anyagilag az állam bünteti, a társadalom előtt pedig gyanús fényben tünteti fel. Akik pedig mégis vállalkoznának, azoktól pont azt a forrást vonja el, amiből növekedni, fejlődni, fennmaradni lehetne. Ez pontosan ugyanaz, mint amit a davosi elit korábbi propagandistája, Klaus Schwab a 2030-ra meghirdetett Great Reset (Nagy Újrakezdés) mottójává tett:
„Nem lesz semmid, és boldog leszel!”
Ha egy generáció elfogadja azt, hogy kényelmesebb, gondtalanabb az élet, ha nincs saját tulajdonú lakásunk, autónk, vállalkozásunk, akkor ezzel csak a tényleg szupergazdagok járnának jól, akiknek nem kellene attól tartaniuk, hogy gazdasági-pénzügyi-politikai hatalmukat feltörekvő új szereplőkkel kell megosztaniuk. Mármint olyanokkal, akiket nem ők választanak ki, hanem akiket tehetségük, szorgalmuk, hitük emel ki a társadalmi tömegből. A vagyonadó ehhez a szép, új világhoz egyengetheti az utat.