Most minden előfizetőnknek adunk! Fizessen elő a Hetek nyomtatott vagy online hetilapra a régi áron május 31-ig és spóroljon velünk. Részletek a hetilapban és a https://www.hetek.hu/elofizetes oldalon.

Az elmúlt évtizedekben egy pár luxus alabástrom fürdőkádat ástak ki a heródesi palotákból – a Jerikó melletti Küprosz-erődből és a Jeruzsálemtől délre fekvő Herodium palotából. A becslések szerint egyenként 1,5 tonna tömegű kádakról eddig azt hitték, hogy Egyiptomból származnak, amelyet széles körben az ókori világ legjobb kalcit-alabástromforrásának tartottak.

Ayala Amir doktorandusz által a diplomamunkájához vezetett kutatás azonban azt mutatja, hogy Heródesnek volt egy kőbánya a saját birodalmában fekvő izraeli Te'omim-barlangban is.

Amir elemezte az ottani és az ókori egyiptomi kőbányákból származó kő kémiai összetételét, és összehasonlította a heródesi fürdőkádakkal.

A jeruzsálemi dombok nyugati lejtőin, a mai Bét Semes közelében található Te'omim-barlangot a közelmúltban azonosították kalcit-alabástrombányaként, amelynek kiaknázását Kr.e. 1500 előtti időszakban kezdhették el.

A vizsgálatok dokumentálták a kőfejtő falain és padlózatán a bányászat nyomait: „A bizonyítékok között szerepelnek a kalcit-alabástrom tömbök eltávolítása után visszamaradt „negatívokat”, a kalcit-alabástrom tömböket, amelyek az alapkőzet repedései vagy hibái miatt a helyükön maradtak, és csatornahasadékokat” – írják a szerzők.

Amir édesapját is bevonta a kutatásba, akit hozzá hasonlóan lenyűgöz a történelem és a régészet, és örült, hogy megkísérelhetik megtalálni a tárgyak Szentföldi gyökereit.

„Két mintát kaptunk Heródes fürdőkádjaiból, és minden szempontból „izraelinek” bizonyultak”

– mondta Amir.

Korábban a régészek azt tartották, hogy a minőségi alabástrom fő forrása Egyiptom, bár Algériában és Törökországban is voltak ismert kőbányák – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy a kádak súlya – egyenként 1,5 tonna – a helyi gyártásra utalhatott-e, azt felelete, valószínűleg, de „tudjuk, hogy nehéz dolgokat is importáltak Izraelbe”. Heródes számára valószínűleg a kő minősége volt a legfontosabb.

„Sok más edényt nem ellenőriztünk, de jó minőségűnek tűnik, és ha Nagy Heródes használta, és elég jó volt neki a fényűző palotájában, akkor

majdnem vagy ugyanolyan jó minőségű lehetett, mint az egyiptomi alabástrom.”

Arra a következtetésre jutottak tehát, hogy Heródes királyságában ilyen magas szintű kőbányászat működött, és ez alapjaiban megváltoztatja a kutatók körében általánosan elterjedt hiedelmeket.

„Az a tény, hogy mindkét fürdőkádhoz egyértelműen Izraelben bányásztak alapanyagot, és nem Egyiptomban, ahogy azt a kő kiváló minősége miatt vártuk volna, különösen meglepő volt, mert ez azt jelenti, hogy Nagy Heródes helyi alapanyagokat használt, és a Krisztus előtti első század második felében Júdeában az alabástromipar kellően fejlett és kellően magas színvonalú volt ahhoz, hogy Heródes, a korszak egyik legkiválóbb építőmestere fényűző színvonalát szolgálja” 

(Times of Israel/Hetek)