Kezdetben alig akarták az általuk népszerűsített játékokat árulni az boltok, ma már megkerülhetetlenek a piacon saját és importált termékeikkel. Aczél Zoltán társasjáték-fejlesztő és cégtulajdonos azt is elmondta: egy jó társasjáték a gyerekek számára segítséget nyújthat az őket körülvevő világ megismerésében.

Honlapjukon a legtöbb társasnál találunk egy kedvcsináló, bemutató videót, melyben a játékmesterek pár percben bemutatják, hogyan kell játszani az adott játékkal. Önöknél minden munkatárs ennyire lelkes a társasjátékok iránt?

Nagy részük igen. A Gémklub első tíz-tizenöt alkalmazottja mind társasjátékosként lett része a csapatnak. Tehát azok, akik a weboldalt késztették, akik a boltban eladók voltak, akik megpróbálták más játékboltba is elvinni az újfajta játékokat: mindenki kivétel nélkül először volt társasjátékos, és mellékesen valami egyéb szakmának a tudója, és így lett a Gémklub csapat része. Nagy lépés volt, amikor oda jutott a cég, hogy bizonyos területekre már az adott szakembert vettük fel - könyvelőt, pénzügyi munkatársat, aztán már a pénzügyi osztályra vezetőt vagy logisztikai szakembert.

De a mai napig nemcsak a játékok eladásával, értékesítésével, marketinggel foglalkozó munkatársak, hanem immár a 30 fő feletti stábunk nagy része is lelkes társasjátékos.

A Gémklub ma már Magyarország vezető társasjáték-kiadója, de ha jól tudom, a cég eredetileg egy társasjátékkedvelő klubként indult…

Igen, abszolút így volt, olyannyira, hogy a társasjátékszeretet, a tárasjátékkultúra tudatos építése Magyarországon a Gémklub részéről egy 15 éves időszakot ölelt át, ez idő alatt teljesen nonprofit módon foglalkoztunk ezzel. Behoztunk játékokat, kölcsönadtuk őket, több társasjátékozó klubot is indítottunk. 15 év után indult el az üzleti tevékenységünk, ekkor lettünk kft.

Aztán összeálltam egy-két barátommal, akik lefejlesztették a Gémklub weboldalt, ami kezdetben egy online magazin volt: társasjátékokról szóló cikkeket, szabályokat, leírásokat publikáltunk, aztán hamar elkezdtünk ott is társasjátékokat értékesíteni, sőt klubösszejöveteleket hirdettünk, ahol szintén lehetett játékokat vásárolni.

Majd elkezdtem keresni a boltokat, ahol ezeket az akkor még őrültségnek látszó dolgokat próbálta az üzletvezető megérteni és befogadni. Az első ilyen üzlet, ahol polcra rakták az általunk importált új típusú játékokat, a Gondolkodó Játékbolt volt a Fény utcában. A tulajdonos, Jakab Sanyi később a barátom lett és üzlettársakká váltunk, csatlakozott a csapatunkhoz.

Ön nemcsak cégalapító, hanem társasjáték-fejlesztő is. A Gémklub saját kiadásában megjelent Piszkos Fred, a kapitány például az első magyar társasjáték, ami külföldön is sikert aratott. Ennél a játéknál hogy jött az ötlet a koncepcióhoz?

Vannak játékszerzők, akik adott témától indulnak, és ahhoz keresnek valamilyen mechanizmust. Engem a mechanizmusok, a különböző játékmotorok működése érdekel, és azt a játékélményt keresem, amit a legjobb társajátékoknál ismerek. Ehhez a játékélményhez kapcsolódik egy-egy intuitív ötlet, amit aztán megvalósítok, és megalkotok egy új társasjátékot.

A Piszkos Frednél viszont pont fordítva volt, mert ott a témától indultunk el, szerettünk volna egy olyan játékot fejleszteni, ami kifejezetten Rejtő világában játszódik. Így azokra a karakterekre - Piszkos Fredre, Fülig Jimmyre, a Kölyökre formáltunk szabályokat.

El lehet mondani, hogy ami az előző generációnak volt az Activity, a Monopoly, a Gazdálkodj okosan!, az ma a Concept, a Fedőnevek, vagy az Azul?

És a Dixit. De igen, ez igaz. Azzal kiegészíteném, hogy jellemzően ma már sokkal több, és nagyon sokféle társasjáték van. A Dixit például hasonlóan nagy sláger, mint annak idején az Activity volt, ugyanígy a Fedőnevek is. A különbség az, hogy egyrészt az ilyen nagy slágerből napjainkban több is van, másrészt sokkal nagyobb kihívás a rengeteg jó játék közül kiemelkednie egynek-egynek. Hatalmas ma a választék.

Van-e arról információja, hogy a legkisebbeknek, a gyerekeknek fejlődésére hogyan hatnak a társasjátékok?

Nincs az a kor, amivel kapcsolatban ne mondanám, hogy a társasjáték nagyon jó. Természetesen a legkisebbek csak a tárgyakkal játszanak szívesen. Azt az intuitív képességüket, hogy egy kiskanállal és egy golyóval órákig el tudnak játszani, nem is tanácsolom, hogy hamar lefedjük szabály-játékokkal. Szintúgy nem jó túl hamar rávenni egy gyereket arra, hogy járjon: amíg saját magától nem áll fel, addig nem érdemes erőltetni.

A szabályokat tartalmazó játékokkal való ismerkedést is akkor érdemes elkezdeni, amikor egy gyerek először találkozik azzal az életben, hogy vannak szabályok – és elkezdi feszegetni azokat. Ebben a helyzetben, amikor már téma, hogy mit szabad, és mit nem, fantasztikus lehetőség, hogy egy játék keretein belül élményszerűen megtapasztalhatja: a játékok kereteket adnak. Lehetőségeket bontanak ki. A gyerek számára kialakul annak a felfedezése, hogy „az is jó, hogy a másik következik a sorban, és történik valami, amihez közöm van. Nekem az a történés is jó, és jó az is, hogy én jövök.” Az összes többi réteg tulajdonképpen a világ megismeréséhez vezető út.

Mi jellemző az idős korosztályra? Mekkora bennük a társasozási hajlandóság?

Az idős korosztály nyitottságát az adja, hogy sokat játszanak a gyerekekkel. A gyerekeken keresztül nyitottak azokra a játékokra, melyeket mindkét korcsoport tud játszani.

Annak a felnőttnek, aki nem szokott társasjátékozni, nagyobb gátat kell átlépnie ahhoz, hogy belépjen ebbe a világba. Ezért is fontos, hogy egyszerű játékokkal kezdjenek el a felnőttek játszani. Egy felnőtt esetében rizikófaktor a kudarc veszélye, amikor azt érzi, „nem vagyok menő, mert még ezt az egyszerű szabályt sem értem meg.”  Nem attól fél a felnőtt, hogy kikap, hanem attól, hogy butának látszik, mert nem érti a játékot. Minél idősebb valaki, annál erősebb félelmeket kell ezzel kapcsolatban leküzdeni. Minél inkább eltorzult egy felnőttben a természetes kezdeti nyitottság a játékok iránt, minél merevebb, és minél több benne a félelem általában az újjal szemben, annál nehezebb lesz elkezdenie társasjátékozni.

 A legidősebb korosztály például az unokák miatt nyitottabb. Azok a játékok, amikkel a gyerekek szívesen játszanak, az unokák öröméért belemennek a nagyszülők, aztán az idős ember felfedezi, hogy vannak kifejezetten neki való játékok is.

Az idős korosztály számára az is oldottabb légkört teremthet, hogy az unokákkal fesztelenül játszhatnak, előttük nem kell megfelelni.

Igen, meg az idősebbek sokszor bölcsebbek. Túl vannak már ezen a teljesítési stresszen. A középkorú menedzserek a legnehezebben megfertőzhetők társasjátékok által… De azért őket is lehet! (Nevet). Vannak már olyan céges workshopok vagy csapatépítő tréningek, ahol rendszeresen előkerülnek a modern társasjátékok, meg persze a középkorú menedzserek apaként is élményként élik meg, ha szabadidejükben társasjátékozhatnak gyermekeikkel.

Vannak arról egyébként kimutatások, hogy a home office-ra történő átállás során is egyre többen kaptak kedvet ahhoz, hogy kipróbáljanak egy-egy társasjátékot, nyitottabbak lettek ennek a kultúrájára az emberek. Cégen belül mi is ugyanezt tapasztaljuk: nőtt a forgalmunk az elmúlt időszakban.

Aczél Zoltánnal készített korábbi interjúnkat elolvashatják itt.