Kínos: totálisan leszerepelt Kamala Harris a Fox News-nak adott interjújában
A demokrata jelöltet többek között Iránról, a határpolitikájáról, Joe Bidenről és a raboknak finanszírozott nemváltó műtétekről kérdezték
Kínos: totálisan leszerepelt Kamala Harris a Fox News-nak adott interjújában

YT/Fox News

2024. 10. 17.
Kamala Harris alelnök a Fox News műsorvezetőjének, Bret Baiernek adott vitatott interjújában rendre feszülten habogott, majd kibújt a határpolitikára, Iránra és Biden elnök hivatali alkalmasságára vonatkozó kérdések alól - miközben újabb felmérések szerint vesztésre áll a Fehér Házért folytatott versenyben.

Fizessen elő még az áremelés előtt a Hetekre és spóroljon velünk! Részletek a Hetekben és a https://www.hetek.hu/elofizetes oldalon.

A Fox News „Special Report” műsorvezetője azt állította, hogy Kamala Harris kampánycsapata lefaragta a rendelkezésére álló időt, majd késve is érkezett az alelnök.

A veterán politikai újságíró Harris taktikáját egy futballcsapat „jegeléséhez” hasonlította egy fontos mezőnygólkísérlet előtt.

„17 órakor kellett volna kezdenünk - eredetileg ezt az időpontot adták meg nekünk. Huszonöt vagy harminc percet terveztünk csinálni” - magyarázta a műsorvezető. 

„Bejöttek, és azt mondták: 'Nos, talán 20 [perc] lehetséges... Aztán az alelnök megjelent úgy 17:15-kor.” 

Bevándorlás, bocsánatkérés

A demokrata jelölt 26 perces interjúja azzal kezdődött, hogy Baier feszülten faggatta a bevándorláspolitikáról - Harris többször is visszautasította, hogy elismerje, hiba volt Donald Trump korábbi elnök „Maradj Mexikóban” politikájának megszüntetése.

Baier első kérdésében Harrist a jelenlegi kormányzat megengedőbb politikájának hatásairól faggatta, amely lehetővé teszi, hogy az illegális határátlépők az Egyesült Államokon belül várják meg a menedékjogukról szóló döntést, majd megkérdezte, hány bevándorlót engedtek be az Egyesült Államokba az illegális határátlépés után.

Amikor Harris nem volt hajlandó számadatot mondani, Baier válaszolt helyette: „durva becslések szerint hatmillió embert”, majd megkérdezte:

„Visszatekintve, megbánta-e azt a döntést, hogy kormánya elején megszüntette a 'Maradj Mexikóban' elnevezésű programot?”.

A Maradj Mexikóban programot (hivatalosan Migránsvédelmi protokollok) 2019 januárjában vezették be Donald Trump elnök kormányzása alatt. Az intézkedés értelmében a menedékjogot kérő migránsoknak az amerikai bevándorlási bírósági időpontjukig Mexikóban kell maradniuk.

Harris elkezdte bevetni a szokásos kampánytémákat, és ragaszkodott ahhoz, hogy a kormány „első törvényjavaslata, gyakorlatilag órákkal az eskütétel után, a bevándorlási rendszerünk rendbetételére irányult”.

Baier közbeszólt, emlékeztetve Harrist, hogy a javaslat „lényegében az állampolgársághoz vezető útról szólt” a már az országban lévő illegális bevándorlók számára.

„Befejezhetem a válaszadást, kérem? Hagyja, hogy befejezzem, kérem”

- reagált szigorúan az alelnök.

„Éppen azon vagyok, hogy válaszoljak arra, amit ön felvetett, és szeretném befejezni” - dorgálta. Az első naptól kezdve felismertük ... ez számunkra, mint nemzet számára prioritás ... és a probléma megoldására összpontosítottunk”.

Baier megjegyezte, hogy a Harris által idézett törvényjavaslat évente 1,8 millió, a határt illegálisan átlépő menedékkérőt engedett volna be az országba, és hogy hat demokrata szenátor is ellene szavazott.

„Clinton volt elnök utalt Laken Riley-ra vasárnap, amikor önnek kampányolt Georgiában, és azt mondta, hogy ha ezeket a férfiakat megfelelően átvilágították volna, Laken Riley-t valószínűleg nem ölték volna meg...

Konkrét politikai döntés az ön kormánya részéről, hogy ezeket a férfiakat beengedték az országba. Szóval azt kérdezem öntől, hogy tartozik-e bocsánatkéréssel ezeknek a családoknak?”.

Harris nem volt hajlandó felelősséget a tragédiáért, de sajnálatát fejezte ki az áldozatok családjai által elszenvedett veszteségekért.  

Arra a kérdésre, hogy 2019-ben a demokraták előválasztási jelöltjeként támogatja-e a határátlépés dekriminalizálását, egyértelmű nemmel válaszolt a demokrata elnökjelölt. 

Támogatná a rabok nemváltását

Baier megjegyezte, hogy a Trump-kampány egyik reklámja nagyon bejött a választóknak, amelyben Harris azt állítja, hogy támogatja a rabok nemváltó műtéteit.

„Minden transznemű rabnak a börtönrendszerben hozzáférése lenne a beavatkozáshoz”

- mondta a felvételen, mellyel kapcsolatosan a műsorvezető megkérdezte: még mindig támogatja-e, hogy az adófizetők dollárjaiból segítsünk börtönlakóknak vagy fogva tartott illegális bevándorlóknak abban, hogy más neművé váljanak?

„Követni fogom a törvényt”

- válaszolta Harris, állítva, hogy ezt a törvényt Donald Trump is betartotta. "Trump kormányzása alatt ezek a műtétek orvosi szükségesség alapján elérhetőek voltak a szövetségi börtönrendszerben lévő emberek számára”.

Baier azonban rámutatott, hogy Trump soha nem népszerűsítette a műtéteket, és egyetlen műtétre sem került sor hivatali ideje alatt.

Iráni szankciók, Biden mentális hanyatlása

Az interjú későbbi részében Harris az arra vonatkozó kérdések elől is kitért , hogy szerinte ideje-e szigorítani az Irán elleni olajszankciók érvényesítését, és hogy mikor vette észre, hogy a 81 éves Biden kognitív hanyatlását.

„A kritikusok azt mondják, hogy

ön vagy lazított az Iránnal szembeni szankciókon, vagy nem hajtotta végre azokat, és ezzel lehetővé tette, hogy ez a sok pénz Iránba áramoljon”

- mondta Baier.

„Térjünk vissza Donald Trumphoz, aki kihátrált, aki kihátrált abból a megállapodásból, amely valójában sakkban tartotta volna Iránt” - kontrázott Harris, utalva a 45. elnök azon döntésére, hogy véget vetett az Obama-féle atomalkunak, és helyette szigorította a Teheránnal szembeni szankciókat.

Mikor Baier szembesítette azzal, hogy a kritikusok szerint az említett pénz egyenesen a Hezbollahhoz, a Hamászhoz és a hutikhoz megy, az alelnök kitért a reakció elől, kijelentve: 

„Szeretném, ha olyan beszélgetést folytatnánk, amely a tények teljes körű felmérésén alapul”.

Egy 62 képviselőházi tagból álló kétpárti koalíció januárban arra kérte Bident, hogy teljes mértékben érvényesítse az iráni olajexportra vonatkozó amerikai szankciókat, miután az eladások megugrottak, és mostanra nagyjából megháromszorozták Irán éves exportját 2019-ben vagy 2020-ban.

„Irán jelenleg naponta több mint 1,4 millió hordó nyersolajat exportál, amelynek több mint 80%-a Kínába megy.

A rezsim 2021 februárjától 2023 októberéig legalább 88 milliárd dollárt szedett be ebből az illegális olajexportból”

- írta a csoport.

„Irán jelentős gazdasági előnyökre tesz szert a szankciók mindenre kiterjedő kijátszásából: Irán éves gazdasági növekedése több mint négy százalékkal nő, a nettó devizatartalékok pedig 45 százalékkal emelkedtek” - tették hozzá.

Harris arra sem volt hajlandó kitérni, mikor vette észre, hogy Biden mentális hanyatlását.

„Figyeltem Joe Bident, ... megvan az ítélőképessége és tapasztalata ahhoz, hogy pontosan azt tegye, amit eddig is tett, hogy nagyon fontos döntéseket hozzon az amerikai nép nevében.

Bret, Joe Biden nincs a szavazólapon”

- hárított.

Baier mégis igyekezett választ kicsikarni a jelöltből, újból megkérdezve: „Három és fél éven keresztül hetente legalább egyszer találkozott vele. Nem voltak aggályai?” Harris felelet helyett inkább az amerikai nép "Donald Trumppal kapcsolatos aggájairól" kezdett beszélni. 

Mit jelent az "Új lappal kezdünk" szlogen?

Harristől azt is megkérdezték, miben is lenne más a politikája megválasztása után, mint amit az elmúlt évek során Joe Biden oldalán képviselt. 

„Az ön kampányszlogenje az „új út előre”, és „itt az ideje, hogy új lapot kezdjünk” - mondta.

„Három és fél éve alelnök, mihez képest kezd új lapot?”

- kérdezte.

Harris így válaszolt: „Nos, mindenekelőtt az elmúlt évtizedhez képest, Donald Trump részéről érkező retorikához képest, amelyet arra terveztek és úgy hajtottak végre, hogy megossza az országot, és az amerikaiak szó szerint ujjal mutogassanak egymásra ... Az amerikai elnök ereje, aki megérti, hogy a nagy többségünkben több a közös, mint ami elválaszt minket” - folytatta.

Baier tájékoztatta Harrist, hogy az új közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak 79 százaléka szerint az ország rossz irányba halad a Biden-Harris-kormány alatt.

„Ha rossz irány halad, akkor ez az után a három és fél év után következik, amikor ön volt az alelnök és Biden elnök az elnök” - tette hozzá. A jelölt erre nem igazán tudott értelmeset felelni

A demokrata jelölt jelenleg lemaradásban van Trump mögött Arizona, Georgia, Michigan, Nevada, Észak-Karolina és Pennsylvania csatatérállamokban, míg Wisconsinban csak szűken vezet - derül ki a RealClearPolitics friss közvélemény-kutatásából.

(DailyWire/Hetek)

.

Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!