Múlt héten jelentette be az úgynevezett „szivárványcsaládok” elismeréséért küzdő #acsaládazcsalád kampány arca, Pál Márton, hogy több mint negyven márka csatlakozott a kezdeményezésükhöz. Mint írta, „a cégek ki akarják fejezni egyetértésüket azzal, hogy egy gyereknek az a legfontosabb, hogy szeretetteljes környezetben” nőjön föl. Ez pedig – szól a trendi mantra – nem csak az „idealizált” természetes családokban tud megvalósulni, hiszen „a család fogalma sokkal színesebb, mint ahogy azt néha gondoljuk” – állítja a kampány honlapja. Vagyis a nem természetes összetételű formációknak is van joguk a gyermekvállaláshoz, pontosabban az örökbefogadáshoz.

A lényeg tehát a szeretetteljes környezet. Valóban?

Akkor mit szólnának a támogatók, ha három férfiból álló „szivárványcsalád” akarna örökbefogadni?

Ez már túlzás lenne? Tényleg? Hát nem úgy áll a dolog, hogy „a család fogalma sokkal színesebb, mint ahogy azt gondoljuk”? Miért rekesztenénk ki ebből a poliámor személyeket, akik kettőnél több házastársban gondolkoznak? Miért fosztanánk meg őket a gyermekvállalás örömétől és a törvény előtti egyenlőségtől? Csak nem vagyunk poliámorfóbok?

Provokálok? Egyáltalán nem. Sőt mértéktartó vagyok, hiszen minden héten olvasni olyan híreket, hogy valaki egy gumibabával, egy vasútállomással vagy éppen önmagával kötött házasságot.

Ha eltörlünk egy több évezredes határvonalat (a házaság egy férfi és egy nő szövetsége), akkor hol húzzuk meg újra? Miért pont ott? Vagy nem is kell határvonal?

Ezek azok a kérdések, amelyeket támogatók – úgy tűnik – nem gondoltak végig. Legalábbis a lapunknak küldött válaszaikból ez derül ki. Emailben megkerestük ugyanis az első körben érintett cégeket (és néhány érdekvédelmi szervezetet is), és feltettük a kérdést, hogy a támogatásuk vajon a poliámor személyekre és „családokra” is vonatkozik-e.

A válaszok

„Az IKEA-nál hisszük, hogy mindenki megérdemli az egyenlő lehetőségeket nemtől és szexuális orientáltságtól függetlenül. Ezért döntöttünk úgy, hogy kiállunk az „A család az család” kezdeményezés mellett, mert hiszünk abban, hogy a család fogalma többrétűbb, mint ahogyan azt elsőre gondoljuk”

– írta például az IKEA.

Az RTL Magyarország véleménye sem árnyaltabb: „örömmel csatlakoztunk a család az család kampányhoz, amelynek célja, hogy láthatóságot kapjon az a több száz Magyarországon élő szivárványcsalád, akik szerint egy gyereknek az a legfontosabb, hogy szeretetteljes környezetben, családban nőjön fel.”

A Netpincér szűkszavúbb volt: „Meglátásunk szerint a NetPincér a csütörtöki nap folyamán egyértelműen jelezte, hogy mi az az értékrend, ami mellett kiáll.”

Egyedül a Háttér Társaság jelezte egyértelműen, hogy

„a poliamor kapcsolatban élő emberek érdekképviselete ugyanakkor nem szerepel egyesületünk céljai között”, ugyanakkor tiszteletben tartják minden ember jogát, „hogy azzal alakítson beleegyezésen alapuló családi kapcsolatot, akivel szeretne”.

„Többrétű családfogagalom”, „szeretetteljes környezet”, „beleegyezésen alapuló családi kapcsolatok” – most akkor tényleg jöhet a három férfi?  

Vállalkozások, celebek, influenszerek számára kockázatmentes – és persze marketingértékét tekintve kifizetődő – beleállni olyan cukikampányokba, ami az átlagosnál nagyobb vásárlóerővel rendelkező közönség soraiban divatos. De aki „Á”-t mond, mondjon „B”-t is, és a kényelmetlen kérdések elől se ugorjon el.

Vagy maradjon a kaptafánál, és ne akarja megváltani a világot.