Az ünnep alkalmából adományozott állami kitüntetések átadásán a politikus beszédében kiemelte, március 15. büszkeséggel tölthet el - és kell is, hogy eltöltsön - minden magyart, hiszen ezen a napon arra emlékezünk, hogy olyan dicső, nemzetformáló tetteket volt képes véghezvinni a magyarság, amelyek elemi erővel mutatták meg a világnak a magyarok ösztönös szabadságvágyát, nemzeti összetartozását.

1848 márciusában, a népek tavaszán Budapesten is győzött a forradalom, a polgári Magyarország felülírta az akkorra már recsegő-ropogó feudális viszonyokat - jelentette ki a miniszter, hozzátéve: 175 évvel ezelőtt a márciusi ifjak forradalmával született újra - a már akkor is ezeréves hazában - a magyar nemzet, s született meg a polgári Magyarország.

Gulyás Gergely úgy fogalmazott, március 15. az a nap, amikor a reformkor magyar nemzettudatot felvirágoztató évtizedei beteljesedtek. A miniszter szerint a “szabadságharc” szó nyelvünk egyik legszebb és a magyarság történetének egyik legbeszédesebb kifejezése.

Benne rejlik a magyarság tragédiákat elszenvedő, mégis túlélni képes, reményt keltő sorsa. Benne rejlik, hogy nekünk a szabadságot nem ingyen adják, nem örökül kaptuk. Számunkra a szabadság vágya magától értetődő, de a léte nem. Mert nekünk a szabadságért mindig meg kellett harcolnunk”

- tette hozzá Gulyás.

A miniszter szerint azonban 1848-ban nem volt elegendő a magyar szabadság kivívásához a forradalom átmeneti győzelme, mert annak a vívmányait “meg kellett védeni a Habsburgoktól, Jellasicsoktól, Windischgrätzektől és a cári csapatoktól.

“Oly korszak volt ez, amikor Kossuth egy szavára ezrek álltak honvédnek, olyan korszak volt ez, amikor a “Hazáért mindhalálig!” felkiáltás a mindennapi élet rendezőelve volt Magyarországon. Olyan kor volt ez, amikor Petőfi szavaival egy szóvá, egy érzelemmé olvadt össze a haza” - mondta a miniszter.

(MTI / Hetek)