A felvétel állítólag még 1993-ban készült, de csak most került nyilvánosságra, hat évvel az asszisztens halálát követően. A beszámolót egyelőre más forrás nem erősítette meg, a tudós hagyatékát kezelő Albert Einstein Alapítvány csak annyit közölt, hogy
nincs információjuk arról, hogy a tudós hol tartózkodott a kérdéses napon.
Dr. Shirley Wright a hangfelvételeken arról beszél, hogy ő is Einsteinnel tartott 1947-ben Roswellbe, ahol állítólag egy „földbe csapódott repülő csészealj” maradványait tanulmányozhatták. Wright szerint 1947. július elején lezuhant tárgy – elmondása szerint egy „idegen űrhajó” – „korong alakú és homorú volt”, miközben a hangár negyedét elfoglalta. Az egyik oldalán sérült hajótestest felszíne távolról csillogott, de közelről szemlélve homályosnak tűnt.
Az asszisztens szerint Einsteint azért utaztatták az új-mexikói sivatagba, hogy az űrhajó hajtóművét tanulmányozza. Wright azt állította, hogy a tudós nem lepődött meg azon, amit látott.
„Nem jegyeztem fel a pontos szavait, de első látásra valami olyasmit mondott, hogy reméli, ezáltal többet megtudhatunk az univerzumról, és a kapcsolatfelvétel kölcsönösen hasznos lehet”
– állította Wright, aki szerint nem csak a roncsokat láthatták, hanem a balesetben szörnyethalt lényeket is.
Beszámolója szerint az öt „földönkívüli” ránézésre teljesen egyforma volt: nagyjából másfél méter magasak, nagy és kopasz fejükön hatalmas, sötét szemek helyezkedtek el, a bőrük pedig szürkészöld volt. A testük nagy részét valamilyen szűk overál takarta, de később kiderült, hogy se köldökük, se nemi szervük nincsen.
Einstein állítólag jelentést írt a rendkívüli látogatáson tapasztaltakról, Wrightnak pedig megtiltották, hogy beszéljen a sivatagban látottakról.
Az asszisztens közel hét évtizeden senkinek nem beszélt a roswelli utazásról, de röviddel a halála előtt egy ismerősének elmesélte a történetet.
A beszámoló érdekessége, hogy több ponton egybevág egy amerikai katonatiszt eskü alatt tett vallomásával. Philip J. Corso nyugalmazott ezredes az 1997-ben megjelent The Day After Roswell (Roswell másnapján) című könyvében azt állította, hogy a roswelli incidens után a Pentagon megbízásából tanulmányozta a lezuhant tárgy roncsait és az abban talált „lényeket”.
A könyv kapcsán a hadügyminisztérium pert indított Corso ezredes ellen, aki 1998. májusában az arizonai bíróságon eskü alatt tett vallomásában megerősítette, hogy „a Nemzetbiztonsági Tanácsának tagjaként, valamint a Pentagon Kutatási és Fejlesztési Főosztályán a Külföldi Technológiák részlegének vezetőjeként” dolgozott.
Vallomásában a következőket állította: 1947. július 6-án
„a Kansas állambeli Fort Riley támaszponton állomásozva személyesen láttam egy négy láb hosszú nem-emberi lényt. A lénynek különös formájú négy ujjú keze, vékony lába és lábfeje, valamint aránytalanul nagy méretű feje volt.
A szemnyílásai a szokásosnál nagyobb, mandula formájúak voltak … Nem volt rajta nyoma szemöldöknek, vagy más arcszőrzetnek. A lény csupán kicsiny lapos szájnyílással rendelkezett, amely teljesen csukva volt”. Philip J. Corso azt is megerősítette, hogy látta a boncolási jegyzőkönyvet, amely a lényt „földönkívüli biológiai egyed” elnevezéssel illette.
Az ezredes az eskü alatt tett tanúvallomását követően két hónappal, 1998. július 16-án 83 éves korában szívrohamban elhunyt, így a pert érdemi vizsgálat nélkül lezárták.
A Pentagon nemrég nyilvánosságra hozott „ufo-jelentése” nem erősítette meg, de nem is zárta ki annak lehetőségét, hogy a vizsgált észlelések egy része földön kívüli eredetű lehet. A kutatásról a Hetek is részletesen beszámolt.
(The Sun/Hetek)