A felmérésben arra keresték a választ, hogyan változott a kultúra, és miből is fakad az, hogy az Y generációsok minden más demográfiai csoportnál jobbal magukévá teszik a szocialista nézeteket. A „Mit találnak vonzónak az amerikaiak a marxizmusban” címet viselő tanulmány múlt hónapban jelent meg.
A Barna Group szerint az amerikaiak által osztott több meggyőződés is egybeesik a marxista elvekkel.
A megkérdezettek 27 százaléka gondolja úgy, hogy az emberek tulajdonjogának engedélyezése hozzájárul a gazdasági igazságtalansághoz.
23 százalékuk szerint a magántulajdon rossz az emberek számára.
További 17 százalék, azaz minden hatodik ember hiszi, hogy a pénz személyes célokra történő felhalmozása azt demonstrálja, hogy mennyire igazságtalan lehet a társadalom azon emberek számára, akik mindent megtesznek, hogy kemény munkával próbáljanak előrébb jutni.
a megkérdezettek 41 százaléka úgy gondolja, hogy a fehér emberek a színes bőrűek rovására érvényesítik saját gazdasági és politikai érdekeiket.
Mindemellett, a marxisták Isten létezésében sem hisznek. A Barna Group rámutatott, hogy Amerika leggyorsabban növekedő „hitéleti csoportja” a nemhívőké, illetve azoké, akik nem tudják, létezik-e Isten, ők jelenleg a társadalom 34 százalékát teszik ki.
A megkérdezettek 60 százaléka nem hisz abszolút vagy objektív erkölcsi igazságban, több mint felük, azaz 53 százalékuk pedig megkérdőjelezi a Szentírás megbízhatóságát is.
George Barna, a szervezet vezetője, arra is rámutatott, hogy ugyan a szülő felelőssége a gyermek világképének formálása fiatal korában, azonban amennyiben ezt nem teszik meg.
„Egy személy világképe 15 és 18 hónaposan kezd formálódni és 13 éves korára közel teljesen kialakul.”
A felmérésekből az is kiderült, hogy az Y generáció vall magának a legkevésbé bibliai világképet. A 18 és 20 év közötti korosztály képviselőinek mindössze 2 százaléka sorolható ebbe a kategóriába.
Mindemellett egyre inkább szimpatizálnak a szocializmussal, tízből négyen inkább preferálják, mint a kapitalizmust.
Barna szerint a keresztény fiatalok között is tettenérhető a tendencia, melynek oka szerinte abban keresendő, hogy a keresztény közösségek
egyre inkább eltávolodnak a Biblia szövegétől és annak megfelelő és konzisztens gyakorlatba ültetésétől.
Mindemellett a legtöbb amerikai azt sem tudja, mi fán terem a világnézet, ezért saját világnézetükkel sincsenek tisztában, és nem tudják megítélni azt.
Ami a Z generációsokat illeti, a Barna Group és az Alpha USA felméréséből az derült ki, hogy amikor az életről, a hitről és azok értelméről van szó, a fiatalok ítélkezés nélküli autentikus hitre vágynak a leginkább, és abszolút érdekli őket a hit, illetve a kereszténység is.
Szeretnének előítéletek nélkül beszélgetni és megismerni az igazságot.
Ami a demográfiai csoport keresztény tagjait illeti, a hitükről leginkább a példamutatással, cselekedetekkel szeretnek „beszélni”.
A Z generációsok keresik a lehetőséget, hogy ráléphessenek identitásuk, hovatartozásuk és életcéljuk felfedezésének útjára és hogy megismerhessék, ki is Jézus valójában.
(The Stream/Hetek)