Az amerikai fiatal felnőttek és tinédzserek kilátásai az előző generációkhoz képes merőben mások, és a koronavírus-helyzet csak tovább árnyalta a dolgot. A fiatalok úgy tűnik, nem igazán találják a helyüket ebben az új valóságban, de pásztoraik közel fele sem tudja biztosan, hogyan is szólítsa meg, hogyan is szolgáljon feléjük a rendkívüli helyzetben.
Még jóval a távolságtartási szabályok bevezetése előtt a fiatal generációkkal kapcsolatban komoly problémát jelentett a digitális eszközhasználat. Az innováció a fiatalok felé való keresztény szolgálatban szükségessé teszi, hogy saját terepükön szólítsák meg a „digitális bennszülötteket”. A Barna Group egy közelmúltban kiadott tanulmányából kiderül, hogy a keresztény családok átlagosan 8 órát töltenek médiahasználattal hetente, de egyre több egyéb tevékenységet, játékot, családdal való beszélgetést, olvasást, istentiszteleten való részvételt is képernyőn keresztül végeznek.
A kutatás adataiból kiderül, hogy a digitális eszközök képernyője előtt eltöltött időtartam megnyúlása az Y és Z generációs fiatalok körében rendkívül aggasztja a gyülekezeteket.
A felmérés szerint a pásztorok 85 százalékát aggodalommal tölti el a tény, hogy a tinédzserek és fiatal felnőttek egyre hosszabb időre ragadnak le a képernyők elé. A gyülekezetek körülbelül 86 százaléka ennek ellenére nem tudja, mit kezdjen a problémával.
A Barna több évtizedes kutatásai arra mutatnak, hogy a tinédzsereket és fiatal felnőtteket kifejezetten érdeklik a társadalmi igazságtalanság kérdései, és remélik, pozitív változást tudnak hozni a világba. Ehhez viszont szükséges, hogy a gyülekezet válaszokat tudjon adni a kérdéseikre.
A Barna Group adataiból az is kiderül, hogy a gyülekezetek nem mehetnek el szó nélkül az aktuális események mellett, meg kell vitatniuk a világjárvány és a rasszizmus problémakörét, ha el akarják érni a fiatal generációt.
Az Y generációsok több, mint fele (51 százalék), a Z generációsoknak pedig 54 százaléka szerint Amerikának „mindenképpen” problémát okoz a faji megosztottság. A fiatalok nagy része azzal is egyetért, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozni kellene.
Egy 15 ezer fiatalt érintő globális felmérés szerint a 18 és 35 év közöttieket, annak ellenére, hogy a legösszekötöttebb digitális generáció, nagy mértékben érinti a magány és a szorongás.
A felmérés arra is rámutat, hogy a járvány miatti pénzügyi és távolságtartási nehézségek miatt a magány és a szorongás nagyobb arányban kínozza a tinédzsereket és a fiatal felnőtteket, mint azelőtt. Május hónap alatt háromból egy Y generációs fiatal nyilatkozott úgy, hogy nélkülözik a megfelelő mennyiségű élelmet, alapvető cikkeket és anyagi forrásokat.
Az Y generációsok 35 százaléka, a Z generációsoknak pedig 24 százaléka nélkülözött élelmiszert és alapvető cikkeket.
Az Y generációsok 33 százaléka, a Z generációsoknak pedig 25 százaléka hiányolt megfelelő érzelmi támogatást.
Az Y generációsok 33 százaléka, a Z generációsoknak pedig 25 százaléka szenvedett anyagi szükséget.
A fiatalok 19 százaléka állította, hogy „állandóan” egyedül van, 25 százalékuk pedig minden nap küzd valamilyen szintű magány érzettel.
A gyülekezetekhez fűződő viszonyukat tekintve az adatok arra utalnak, nem látják szükségét a közösségbe járásnak, inkább alternatív módon igyekeznek betölteni szükségeiket, és választ találni kérdéseikre.
Közel 60 százalékuk állította a felmérés során, hogy „a gyülekezet nem releváns” számukra, 48 százalék „máshol találja meg Istent”, 28 százalék pedig autodidakta módon képzeli el az ideális hitgyakorlatot: „Meg tudom tanítani magamnak, amit tudnom kell”, állítják.
(CBN News/Barna Group/Hetek)