A kutatás szerint még az amerikai evangéliumi gyülekezetek pásztorainak is alig fele (51 százalék) világnézete alapul a Biblián. Tekintve, hogy az evangéliumi gyülekezetek, önmeghatározásuknál fogva hiszik, hogy a Biblia Isten igaz és megbízható szavai az emberiségnek, különösen megdöbbentő, hogy a pásztorok felének hite és cselekedetei nem konzisztensek a Biblia elvárásaival. 

Az úgynevezett bibliai teizmus (bibliai világnézet) előfordulása egy hajszálnyival magasabb arányú a felekezetközi, független közösségeknél, de jóval alacsonyabb a főáramú katolikus, fekete protestáns, karizmatikus/pünkösdi és a szentség gyülekezetekben. 

Bibliai világnézet aránya felekezetenként

A hét vizsgált felekezeti csoport közül csak kettőben találták úgy, hogy a lelkészek legalább fele rendelkezik bibliai világnézettel. Ezek voltak

a felekezetközi és független gyülekezetek, ahol a pásztorok 57 százaléka és az evangéliumi egyházak, ahol a pásztorok 51 százaléka követi a Biblia irányvonalát. 

A karizmatikus vagy pünkösdi gyülekezetek pásztorainak valamivel több mint egyharmada (37 százaléka) rendelkezik bibliai világnézettel, ami néhány százalékponttal magasabb, mint a főbb protestáns egyházak lelkészei között (32 százalék). A szentségi teológiához igazodó egyházak hasonló szinten (28 százalék) voltak.

A bibliailag következetes hitelveket legkevésbé valló és gyakorlatba ültető felekezetek a felmérés szerint a hagyományosan fekete közösségekhez (9 százalék) és a katolikus közösségekhez (6 százalék) kötődő pásztorok.

A baptisták körében, akiket széles körben úgy láttak, mint akik a Bibliát Isten tökéletes beszédének tekintik, a gyülekezetvezetők csupán 48 százalékánál találták úgy, hogy bibliai világnézetet vallanak. Ez alól kivételt képeznek a déli baptisták, ahol 78 százalékos ez az arány. 

Hogyan befolyásolja az arányokat a közösség mérete?

A felmérés során kiderült, hogy a kisebb gyülekezetek pásztorai nagyobb valószínűséggel rendelkeznek bibliai világnézettel, mint a nagyobb gyülekezeteké.

Összességében a hétvégi istentiszteletein átlagosan 100 vagy annál kevesebb felnőttet számláló gyülekezetek lelkészek 41 százaléka rendelkezik bibliai világnézettel, és sikeresen integrálja is azt mindennapi életébe. A számok a hétvégenként 101-250 felnőttet vonzó gyülekezetek között voltak a legjobbak; a pásztorok 45 százalékánál állapítottak meg bibliai világnézetet.

A legkiábrándítóbb statisztikák a közepes és nagy méretű gyülekezetek vezetőivel kapcsolatban derültek ki.

Azokban a gyülekezetekben, ahol hétvégenként több mint 250, de legfeljebb 600 felnőtt van, a pásztorok mindössze 14 százaléka hiszi és éli is meg a Biblia tanításait, míg az átlagosan 600 fő feletti gyülekezetek pásztorainak 15 százalékára igaz mindez.

Ez megfelel a tanulmány korábban közzétett eredményeinek, amelyek azt mutatják, hogy a tanító lelkészi és vezető lelkészi pozíciót betöltő vezetők, mely pozíciók általában a legnagyobb gyülekezetekben jelennek meg, rendelkeznek a legkisebb arányban bibliai világnézettel. A tanító lelkészek mindössze 13 százaléka és a vezető lelkészek mindössze 4 százaléka követi a Biblia útját. 

George Barna, a kutatás vezetője a következőképp értékelte a felmérés eredményeit:

„Először is, az egyházkategóriákra ragasztott régi címkék már nem olyan találóak, mint a múltban” – jegyezte meg Barna.

„A legjobb példa erre az „evangélikus vagy evangéliumi” kifejezés, amely hagyományosan olyan gyülekezeteket jelent, ahol a Bibliát tisztelik, és Isten megbízható és életünk szempontjából releváns szavaként tanítják. Mivel az evangéliumi pásztorok alig fele rendelkezik bibliai világnézettel – és ez a szám folyamatosan csökken –, ha egy „evangéliumi” gyülekezetbe jár valaki, az már nem biztosítja azt, hogy olyan szolgálói gárdával találkozik, amely jól ismeri a szentírásokat.”

Barna kitért az évszázados felosztásra is.

„A protestáns és a katolikus egyházak közötti teológiai szakadék érintetlen maradt, bár egyikük sem végez szakszerű munkát annak érdekében, hogy a Bibliát megbízható és tekintélyes útmutatóvá tegye az emberek életében.”

Így folytatta: „Míg a bibliai világnézetet valló protestáns lelkészek 40 százaléka messze meghaladja a római katolikus papok 6 százalékát, mindkét arány zavaróan alacsony. 2021-es tanulmányunk feltárta, hogy a protestáns gyülekezetekbe rendszeresen járó felnőttek mindössze 5 százaléka, a katolikus templomokba rendszeresen járóknak pedig mindössze 1 százaléka rendelkezik bibliai világnézettel, így

az egyházak egyike sem látja el rendesen a feladatát.”

Barna utolsó megjegyzése Amerika megagyülekezetek jelenségét érintette.

„Egyes kritikusok azt mondták, hogy

a megagyülekezetek azáltal vonzzák az embereket, hogy aláássák az evangéliumot, és azt tanítják, amit hallani szeretnének, nem pedig a Bibliában megfogalmazott kemény igazságokat.

Bár ez a kutatás nem érinti közvetlenül ezt az érvet, az adatok azt mutatják, hogy a nagyobb gyülekezetekben kevésbé valószínű, hogy vannak olyan pásztorok, akik fenntartják a bibliai világnézetet.”

„Nem adhatják át, amivel nem rendelkeznek, ezért valószínű, hogy néhány nagy gyülekezet pásztora azzal vonzza az embereket, hogy nem bibliai, hanem kulturális szabványt tanít. Nyilvánvalóan vannak nagyszerű bibliatanító gyülekezetek és pásztorok az ország legnagyobb gyülekezetei között is, de az adatok azt sugallják, hogy a kisebb gyülekezetekben gyakrabban találni bibliai világnézetű pásztorokat.”

(Premier/Hetek)