Aktuálishetilap

Az európai kontinensen jóval túlmutató, globális szövetségi háló kiépítését tervezi Brüsszel, amely a legújabb elképzelések szerint a csendes-óceáni térség demokratikus államait is szorosan az Unióhoz kötné. 

„Hát nem lenne nagyszerű, ha Kanada az Európai Unió 28. tagállamává válna ahelyett, hogy az Egyesült Államok 51. tagállamává?” – ezt a kérdést tette fel a közelmúltban Alexander Stubb finn elnök, miután Kanada és az Egyesült Államok között olyan szinten elmérgesedett a viszony, hogy Mark Carney kanadai miniszterelnök azt is ki találta jelenteni, hogy „háborúban állnak”. A gazdasági „hidegháború” nemcsak magas vámokban merült ki, de Donald Trump elnök átnevezte például az USA–Kanada határon elhelyezkedő Ontario-tavat Amerika-tóvá, több ízben eljátszott a gondolattal, hogy az Egyesült Államok 51. tagállamává tegye északi szomszédját, és még egy térképet is generáltatott, amin ez már valóság. Ez vezetett az első ahhoz, hogy Ottawa végül a második legnagyobb kereskedelmi partneréhez fordult.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Unió helyzetéről szóló évértékelő beszédében vetette fel, hogy Kanada lehetne az Európai Unió legelső „társult tagja”. Von der Leyen új szövetséget építene, amely a fejlett gyártástechnológiától  és a digitális ipartól a hadiiparon,  az energián  és a kritikus nyersanyagokon át  a mesterséges intelligenciáig,  a kvantumtechnológiáig  és a kibervédelemig számos területre kiterjedne. A bejelentés ugyanakkor komoly diplomáciai zűrzavart váltott ki, mivel az uniós szerződésekben jelenleg egyáltalán nem létezik „társult tagsági” kategória, ráadásul a Politico értesülései szerint Von der Leyen előzetesen nem egyeztetett a tagállamok kormányaival. A bizottság elnöke nem először jár el önállóan, mintha csak ő lenne Európa „elnöke”.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek