Az amerikai történelemben először nemzeti sabbatnapot, majd azt követően hálaadó és bűnbánati imanapot hirdettek meg Amerika jubileumi születésnapi ünnepségére. Donald Trump nemcsak a zsidókat, de minden amerikait bátorított, hogy kapcsolódjon be a nemzeti pihenőnapba. „Az amerikai függetlenség 250 dicsőséges éve előtt különleges tisztelettel adózva a hétvégén a Rededicate 250 – az ima, a dicséret és a hálaadás jubileuma – mellett a zsidó amerikaiakat arra bátorítom, tartsanak nemzeti sabbatot.
Május 15. és május 16. között mindenféle hátterű barátok, családok, közösségek gyűljenek össze hálát adni nagyszerű nemzetünkért. Ezen a napon elismerjük a pihenésre, elmélkedésre és az Örökkévalónak való hálaadásra elválasztott idő szent zsidó hagyományát” – jelentette be az amerikai elnök a zsidó amerikai örökség hónapja alkalmából. A felhíváshoz mintegy nyolcezer fő csatlakozott. Számos zsidó polgár, különösen a politikailag konzervatívabb ortodox zsidók támogatták a kezdeményezést, a Chábád hászid mozgalom pedig külön programokat szervezett a jubileumi szombatnapra. A fiatal zsidó konzervatívok még anyagi támogatást is felajánlottak azon fiatal zsidók számára, akik legalább öt embert vendégül láttak otthonukban a szombatnapi ünnepen.
A sabbat parancsa a Bibliában a Tízparancsolat között szerepel. Ennek értelmében a hét hat napja a munkáé, a hetedik nap pedig Istené és a pihenésé, melyre Isten a világ teremtésekor maga is mintát adott. Az Izraelnek adott törvények között sabbatévek és jubileumok is szerepelnek, melyek nemzeti megtartása áldást, meg nem tartása viszont rendre csapást hozott a nép számára. A szombatév a hetes ciklusra épül, amely minden hetedik évben kötelező pihenőt jelentett a földnek, el kellett engedni az adósságokat, és a rabszolgákat felszabadítani. A jubileum egy még radikálisabb „szupersabbatév”, amely hét szombatév (49 év) után, az 50. évben következett.