A vatikáni szinódusi aulában 2026. május 25-én XIV. Leó pápa a hallgatóság előtt személyesen mutatta be nyilvánosan az első enciklikáját. Ritka gesztus: pápai körleveleket rendszerint egy bíboros ismertet, a pápa csak aláírja. Mellette azonban nem egyházi méltóság ült, hanem Chris Olah, az Anthropic társalapítója, akinek cége pár hónappal korábban előzte meg a piacon a versenytársát, és 965 milliárd dolláros értékeléssel májusban a világ egyik legfontosabb mesterségesintelligencia-laborjává vált. Olah – aki saját szavai szerint ateista – dicsérő szavakkal illette a pápát: olyan morális hangokra van szükségük, mondta, „amelyeket az ösztönzők nem tudnak meghajlítani”. Két héttel később E. Glen Weyl, a Microsoft közgazdásza a The Economist hasábjain írt véleménycikkében kimondta, amit ez a kép már úgyis sugallt: a Szilícium-völgynek Istenre van szüksége.
Weyl nem mellékszereplő ebben a történetben. Weyl a Microsoft Plural Technology Collaboratory kutatója, és korábban a RadicalxChange mozgalmat is alapította. Az Eric Posnerrel közösen írt Radical Markets című könyve 2018-ban komoly vitát kavart, méghozzá minden irányból egyszerre: piaci radikalizmusa a jobboldalnak is, a baloldalnak is sok volt. Weyl azóta egy vallásközi civil szervezetet is vezet, a Faith Family Technology Networköt, amelynek zsidó, keresztény és muszlim aláírói között olyan nevek szerepelnek, mint a közgazdasági Nobel-díjas Daron Acemoğlu vagy a „virtual reality” kifejezés megalkotója, az informatikus-kritikus Jaron Lanier. A szervezet nyilatkozata szerint „minden kioltott életnek emberi lelkiismeret által hozott döntésnek kell lennie, nem algoritmusénak”.
Maga az enciklika, a Magnifica Humanitas, valódi újdonság. XIV. Leó, világi nevén Robert Francis Prevost, az egyház első amerikai születésű pápája, szándékosan XIII. Leó 135 évvel korábbi, a munkásosztály védelmében írt Rerum Novarum enciklikájának évfordulójára időzítette az aláírást. Az üzenet világos: az MI-forradalom akkora horderejű esemény, mint az ipari forradalom volt. A szöveg nem utasítja el dogmatikusan a mesterséges intelligenciát, de két ponton nagyon határozott. Követeli a halálos autonóm fegyverrendszerek teljes tilalmát, és arra figyelmeztet, hogy „amikor a hatékonyság válik az érték végső mércéjévé, az ember arra kísértetik, hogy önmagát optimalizálandó projektként lássa, nem pedig kapcsolatra és közösségre hivatott személyként”. Kemény mondatok egy olyan iparágnak, amelynek szinte teljes üzleti modellje jelenleg az optimalizáláson és automatizáláson nyugszik.
2026.07.10. (XXX/28)
