Temérdek videó keringett az elmúlt napokban a közösségi médiában több szír városban történt bestiális kínzásokról és gyilkosságokról, melyeket az ISIS ideológiáját valló csoportok követtek el. Az áldozatok számát rendre 500 és 1000 fő közé becsülték, ugyanakkor a Hetek a napokban egy szír keresztényeket segítő jordániai keresztény aktivista, Husszan (nevét biztonsági okokból megváltoztattuk, a szerk.) és egy damaszkuszi keresztény gyülekezet vezetője, Juszef (nevét biztonsági okokból megváltoztattuk, a szerk.) sokkal nagyobb volumenű atrocitásokról számolt be, melyek főként a síita alavita kisebbséget és a keresztényeket érintették.
Husszan kérdésünkre elmondta, hogy ahhoz, hogy a mostani helyzetet megérthesse az ember, fontos Szíria történelmét is ismernie. Elmondása szerint Szíria egykor a térség leggazdagabb országa volt, majd 2011-ben kitört a polgárháború, mely rengeteg pusztulást hozott emberéletekben és épületekben egyaránt. A normális élet egyik pillanatról a másikra eltűnt, rengetegen hátra is hagyták az országot, hogy menedéket találjanak más országokban. Az egyik ilyen ország Jordánia volt. Szíriában a polgárháború előtt a teljes lakosság csaknem 20 százaléka volt keresztény. Mára ez mindössze 5 százalékra esett vissza. Az elmúlt tíz évben a keresztények többségét vagy megölték, vagy pedig kiszorították az országból Jordániába, Libanonba vagy Európába.
Az előző vezető, Basar al-Aszad a síita kisebbségből való volt, és abban az időben a síiták és a keresztények, ha nem is támogatták, de segítették egymást, mert mindketten kisebbség voltak a szunnita többséggel szemben. Tavaly, 2024 októberében újabb kis polgárháború tört ki különböző városokban az Aszad-rezsimmel szemben, és meg is történt a hatalomátvétel: egy korábban az ISIS-hoz tartozó Dzsabat al-Nuszra-tag, Ahmed Huszejn es-Saré és szunnita kormányáé lett a rezsim. Névváltoztatással és öltönyös megjelenéssel akarta palástolni múltját, mérsékeltként beállítva magát, ugyanakkor Husszan elmondta, a szír keresztények jóval nagyobb veszélybe kerültek színre lépésével, mint azelőtt: a szunniták már bármit megtehettek velük. Minden munkalehetőség, segély, külső támogatás a szunnitákhoz kezdett áramolni, a kisebbségek nem kaptak belőlük. A damaszkuszi, homszi, aleppói, latakiai és tartuszi keresztények biztonsága is veszélybe került. „Kiterjedt a gyülekezethálózatunk Szíriában. Miután tavaly októberben kitört a polgárháború, kapcsolatba léptünk velük, hogy lássuk, mi a helyzet, hogyan tekintenek a jövőjükre. Itt nincs fényes jövőkép, mert a szunnita vezetés a keresztényekkel és a síitákkal is keményen bánik. Ki akarják szorítani őket Szíriából, hogy az ország tisztán szunnita legyen” – folytatta a jordániai keresztény aktivista. Kérdésemre, hogy akkor most valóban etnikai tisztogatásról van-e szó, Husszan egyértelmű igennel felelt.
2025.03.14. (XXIX/11)
