Lapunkban korábban beszámoltunk a héten Magyarországra látogató izraeli miniszterelnök elleni kül- és belföldi bírósági eljárásokról csakúgy, mint a decemberi romániai elnökválasztás eredményének megsemmisítéséről, valamint az első fordulós győztes, Călin Georgescu kizárásáról a megismételt, májusi választásokból. Brazíliában Jair Bolsonaro volt elnökkel szemben zajlik az eljárás, Olaszországban Matteo Salvini került a bíróság célkeresztjébe.
Az óceán túloldalán pedig Donald Trumppal szemben már első elnöki ciklusa alatt megindult a leszámolás, kétszer is vádat emelt ellene a kongresszus, majd a 2024-es elnökválasztást megelőzően különböző büntetőügyek sorozatával kellett szembenéznie, amelyek közül az egyikben el is ítélték. De míg Trump választási indulását, majd elnöki megválasztását ezek az ügyek jogi értelemben nem korlátozták, addig a legutóbbi franciaországi ítélet alapvető és azonnali politikai következményekkel jár.
A rivális jobboldali politikusok elleni jogi leszámolások sorában ezen a héten Marine Le Pen következett célszemélyként, akit a párizsi büntetőbíróság két év letöltendő és két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, valamint öt évre eltiltotta a politikai választásokon való indulástól, amiért az általa fémjelzett Nemzeti Tömörülés (RN) a vád szerint 2,9 millió euró európai parlamenti juttatást nemzeti pártcélokra használt fel.
2025.04.04. (XXIX/14)
