Kamala Harris alelnök a floridai West Palm Beach-en indította el a csatatérállamokon átívelő, 50 állomásos „reproduktív szabadság buszturnéját”, amely egészen a választási napig tart majd. Természetesen a progresszív szómágia nagyon is csúf valóságot igyekszik elfedni, nevezetesen a magzatemberek megölésének a lehetőségét kívánja nemcsak visszaállítani országos szinten, hanem ki is terjesztené azt, akár a terhesség legutolsó szakaszáig is. Amikor a gyilkosságot szabadsággá keresztelik át, ebből logikusan következik az, hogy ennek az útjában álló – jogi, morális, vallási – akadályokat el kell törölni.
Nem tévednek azok, akik a történelem talán legfontosabb döntésének nevezik a most következő amerikai elnökválasztást. Sok kulcsfontosságú téma van, amely szempontjából „ég és föld” jellegű különbséget jelent az, hogy Kamala Harris vagy Donald Trump költözhet-e be a Fehér Házba január 20-ától. (Egész pontosan Harris számára ez az alelnöki szárnyból a nyugati szárnyba való költözést jelentené, míg Trumpnak a visszaköltözést.)
Nem mindegy ugyanis, hogy kap-e esélyt a béke Ukrajnában, változik-e a terrorizmus áldozatait büntető amerikai külpolitika a Közel-Keleten és enyhülhet-e Európa kiszolgáltatottsága a washingtoni béklyóból, vagy hazai példával élve, kell-e tovább tűrnünk David Pressman egyre fenyegetőbb sértegetéseit és kioktatását, különösen az általa különösen szívügyének tekintett szexuális és nemi identitás kérdésében.