hetilap

Attól függően, hogy politikailag hol állunk, a jobboldali-populista hullám az Európai Parlamentben vagy a demokráciát fenyegető súlyos fenyegetésnek, vagy pedig a demokrácia győzelmének tekinthető. De mindkét álláspont téves. Az igazság az, hogy ezeknek a választásoknak a hatása nem lesz olyan jelentős, mint amitől az emberek félnek vagy amit remélnek – írja az Unherd elemzője.

Ami a nemzeti választások eredményeit illeti, Franciaországban Marine Le Pen Nemzeti Tömörülés pártja a szavazatok több mint 30 százalékát szerezte meg, és arra kényszerítette Emmanuel Macront, hogy előrehozott választásokat írjon ki. Nem a francia elnök volt az egyetlen, akinek a kormánya megbukott a napokban: Alexander De Croo belga miniszterelnök is könnyek között mondott le, miután pártja vereséget szenvedett a belga parlamenti választásokon. Pártja, a Szabad Liberálisok és Demokraták 5,7 százalékot szerzett, ami 2,8 százalékos veszteség a korábbi eredményhez képest.

Giorgia Meloni és pártja, az Olasz Testvérek kényelmesen megelőzte riválisait, míg Németországban a kereszténydemokrata jobboldal fölényes győzelmet aratott a szavazatok 31 százalékával, az Alternatíva Németországért (AfD) jelentősen erősödött, Olaf Scholz kancellár szociáldemokratái pedig országos felmérésen hosszú évek óta a legrosszabb eredményt érték el. Scholzot a jobbközép pártok most arra szólítják fel, hogy Macronhoz hasonlóan írjon ki előrehozott választásokat az országban. Ausztriában a populista Osztrák Szabadságpárt végzett az élen, éppen csak megelőzve a konzervatív Néppártot és a szociáldemokratákat.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek