Fogalmunk sincs, mit tartogat a holnap: egyik nap Irán „órákon belül érkező” megtorló csapással fenyegeti a hazája biztonságáért harcoló, alattomosan megtámadott Izraelt, közben a világ árgus szemmel figyeli, mikor indul meg a szárazföldi offenzíva Gáza ellen, aztán csend. Amikor az olvasó a kezébe veszi az újságot, már lehet, hogy teljesen más lesz minden.
Van azonban egy dolog, amit biztosan előre lehetett tudni: hogy a nemzetközi közvélemény a kezdeti sokk hatása alatti részvétnyilvánítások és összevont szemöldökök után egyre inkább Izrael ellen fordul – vagy legalábbis egy szintre helyezi a támadót a megtámadottal, amikor az önvédelmet merészel gyakorolni.
Így lesznek a gyerekgyilkos túszejtő mészáros dzsihádistákból palesztin harcosok, a honvédő katonákból pedig rasszista elnyomók, egy kegyetlen apartheid állam képviselői.
Közben az izraeli közvélemény egyre elégedetlenebb: erős viszontválaszt vár a kormányától. Nem csoda, egyenes adásban nézték végig, ahogy lemészárolják és megalázzák a sajátjaikat. Igazságszolgáltatásra várnak a vezetőiktől, miközben a világ vezetői egymásnak adják a kilincset Netanjahu irodájában, hogy önmérsékletre „inspirálják” Izrael első emberét. Isten adjon neki bölcsességet ezekben a napokban.
2023.10.20. (XXVII/42)
