A vita több közelmúltbeli svédországi eseményt követően lángolt fel újra, és hozta felszínre a tényt, hogy a feszültség a vallások közötti vitában egyáltalán nem csillapodott. Június végén iszlámellenes tüntetéssorozatra került sor Stockholmban, ahol az egyik demonstráló Stockholm központi mecsete előtt tépett szét és gyújtott fel egy Koránt. A tüntetések azért robbantak ki, mivel Törökország nem volt hajlandó ratifikálni Svédország csatlakozását a NATO-hoz, ugyanis a törökök által terroristának minősített kurd „bevándorlókat” a svédek nem voltak hajlandók kiadni Ankarának. A tüntetések a kurdok jogai és az iszlám ellen indultak, ami aztán a Korán elégetésében csúcsosodott ki.
Erre válaszul július 15-én újabb tüntetők Izrael stockholmi nagykövetsége előtt a Tóra egyik példányát égették volna el a város vezetés engedélyével, a performansz azonban végül elmaradt. Az eseményt megelőzően még Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is nyilatkozott, és elítélte a cselekményt. A szent könyvek égetése a múltban a Jerusalem Post szerint mindig az egyre súlyosbodó zsidóüldözést és a pogromokat jelezte előre, ami a jelenlegi hangulatban, amely Európát jellemzi, talán nem is annyira tűnik „vészmadárkodásnak”. A rendőrség passzivitása az ügyben viszont azt jelzi, hogy a zsidó–keresztény kinyilatkoztatásra épülő társadalmak Európában, de a világ többi részén is, nem tudnak mit kezdeni az ideológiák összefeszülésével, főleg, ha azok erőszakosan igyekeznek megvédeni saját álláspontjukat.
Svédország esete egy igazi állatorvosi lónak tűnik a kérdésben, ugyanis a probléma nem a szent könyvek égetésével kezdődik.
2023.07.21. (XXVII/29)
