Kilencedik hónapban tart a háború, mindennap tucatjával érkeznek a hírek a konfliktussal kapcsolatban, mégis olyan érzése van az embernek, mintha semmi sem változna, pedig októberben még átütő ukrán ellenoffenzíváról lehetett hallani. Reális ön szerint ez az érzés, beleragadtak a felek egy állóháborúba, vagy ez csak a látszat?
– A háborúnak ebben a harmadik szakaszában a mindennapi hírfogyasztók számára úgy tűnhet, hogy kevés újdonság történik, és megmerevedtek a frontvonalak. Ugyanakkor, ha alaposabban szemügyre vesszük, akkor látható, hogy mind orosz, mind ukrán és az ukránok mögött álló támogatói erők részéről is jelentős erőfeszítések történtek. Az ukránok az elmúlt bő hónapban egy nagyon sikeres offenzívát hajtottak végre főként a keleti fronton, illetve részben délen is, hiszen több száz négyzetkilométernyi területet tudtak felszabadítani, még olyan régiókból is, amelyeket már az orosz népszavazás úgymond Oroszországhoz csatolt. Az ukránok továbbá sikeresen alkalmazzák most már a főként az amerikaiaktól és Németországtól kapott nagyobb hatótávolságú rakétarendszereket, ami miatt mérsékletet tanúsít az orosz légierő, és a veszteségek elkerülése érdekében ritkábban hajtanak végre támadásokat.
Ugyanezt, ha az orosz oldalról megvizsgáljuk, akkor a legfontosabb változás, hogy Vlagyimir Putyin új tábornokot nevezett ki, aki már a többedik ebben a kilenc hónapban.
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »