A legjobb példa az elhúzódó tagfelvételi eljárásokra Törökország, amely 1987 óta, azaz 35 éve várja, hogy végre felvegyék az EU tagállamainak sorába. Alig jobb a helyzet Észak-Macedónia esetében, amely már 18 éve próbál belépni az Unióba. Montenegró, Albánia és Szerbia is lassan nagykorú tagjelöltté válik, 14 és 13 éves várakozási idővel.
Ebbe a sorba áll be most Ukrajna és Moldova is, akik még csillogó szemű újoncként arra számítanak, hogy valósággá válik Ursula van der Leyen ígérete, hogy heteken belül beléphetnek az EU-ba.
Nem eszik azonban ilyen forrón a kását. Ahhoz, hogy egyáltalán a tárgyalások megkezdődjenek, az Európai Tanács tagjai, azaz a tagállamok kormányfői és államfői egyhangú döntést kell, hogy hozzanak a kérdésben. Ez a konszenzus azonban egyelőre nem is lehetne távolabb a realitástól, ugyanis a 27 tagállam többsége nincs meggyőződve arról, hogy Ukrajna felvétele megvalósítaná azokat a célkitűzéseket, amelyeket a bővítés céljaiként megfogalmaztak.