Széll Tamás, a kétcsillagos Stand étterem séfje.(Fotó: Shutterstock / PuzzlePix)
A Guide története mégsem elsősorban a fogadóhelyiségekhez köthető, hanem a sokunk által ismert ikonikus fehér babához és az azt szimbolizáló céghez, a francia Michelin autógumi-gyártóhoz. Az 1900-as évek elején csak keveseknek adatott meg, hogy autótulajdonosok legyenek, de a gyártók számára egyértelmű volt, hogy sokak vágyakoznak az autók után. Ezt az igényt Édouard Michelin és André Michelin is felismerte.
A testvérpár évek szorgos munkájával elsők között fejlesztette ki a ma is használt levehető, pneumatikus gumiabroncsot. Hogy felfutó vállalkozásuk ne kerüljön csődbe a folyamatos kiadások miatt, a fivéreknek szükségük volt egy bevételi forrásra, ami nemcsak anyagilag támogatja őket, de sarkallja az embereket az autóvásárlásra is. Ebben az időben rendkívül felkapottak voltak az utazókalauzok: ha valaki utazni szeretett volna, ezek a kis füzetek segítették az útvonaltervezést, javasoltak éttermeket és szállodákat, illetve tájékoztatták az utazni vágyókat a helyi sajátosságokról.
A Michelin testvérek felismerték az ebben rejlő potenciált, így elkezdtek kifejezetten motoros útikalauzokat készíteni, amelyek Michelin Guide-ként lettek ismertek. Olyan fontos információkat tartalmaztak a motorosok számára, mint térképeket, motorkerékcsere és -javítás lépéseit, benzinkutak, éttermek és szállodák információit. Az útikalauz óriási siker lett, 1910-re több európai országban is megjelent, többek között: Belgiumban, Portugáliában és Nagy-Britanniában is.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »