Amikor a 20. századi zsidóságról beszélünk, hajlamosak vagyunk csupán a soá szörnyűségeire fókuszálni, annak ellenére, hogy a második világháborút megelőzően számos zsidó személyiség és család játszott fontos szerepet a magyar közéletben, a tudományos, gazdasági és kulturális világban. A Holtzer család is hozzájárult Magyarország, azon belül Szeged polgárosodásához, felvirágzásához.
A 19. század második felében felgyorsult a magyarországi zsidók emancipációja. Szeged a neológ zsidóság egyik fellegvára volt olyan rabbikkal, mint Lőw Lipót és Lőw Immánuel, akik a mozgalom élére állva szorgalmazták a zsidóság egyenjogúsítását. Holtzerék is ebben a szellemi és kulturális közegben munkálkodtak, olyan asszimilált családként, akik számára a zsidó hitük és hagyományaik megélése mellett ugyanolyan hangsúlyos – sőt időnként még hangsúlyosabb is – volt a magyar nemzeti identitásuk.
A Szegedi Zsinagógában időszakos kiállításokon keresztül mutatják be az egykori zsidó családokat, akik fontos szerepet játszottak a város életében. Az ötlet még Lednitzky András, a szegedi zsidó hitközség korábbi vezetője elnöksége alatt született meg.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »