Európa második legnagyobb buddhista sztúpája Zalaszántón. A keleti egyházak a béke, a szeretet és a harmónia hamis üzeneteivel kábítják a magyarokat.(Fotó: Wikipedia Commons_Civertan)
Európa második legnagyobb buddhista sztúpája Zalaszántón. A keleti egyházak a béke, a szeretet és a harmónia hamis üzeneteivel kábítják a magyarokat.(Fotó: Wikipedia Commons_Civertan)
Néhány nappal ezelőtt a Budai Várban olyasmit láttam, amiről nem gondoltam volna, hogy 2026-ban a magyar realitás részét fogja képezni. A turisták hadain túl nem keresztény utcai evangélistákkal találkozik az ember, nem Bibliát vagy keresztény teológiai műveket osztogatnak. Helyette egyik keleti szekta éri a másikat, hirdetik a tanaikat, pénzt gyűjtenek és transzparenseikkel elfoglalják a tereket. Sőt kifejezetten vallási tevékenységet folytatnak nyílt utcán: transzba esett misztikusok meredten állnak a Mátyás-templom hajóját körülfogva.
Bár a keleti vallások közösségei Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban létszámukat tekintve jóval nagyobbak, az intézményesültség, a társadalmi beágyazottság és a strukturális elismertség terén Magyarország modellje kifejezetten kiemelkedő. Míg Nyugat-Európában a keleti vallású közösségek sokkal fragmentáltabbak, inkább zárt központokká vagy diaszpóraközösségekké szerveződnek, addig hazánkban a keleti vallások – különösen a Krisna-hívők – a helyi társadalomba teljesen beilleszkedve, nyitott kulturális misszióval értek el átlagon felüli szimpátiát.
A fojtogató pártállami cenzúra és a materialista egypártrendszer hirtelen összeomlása a rendszerváltás időszakában egyfajta szellemi vákuumot és elementáris szabadságvágyat hagyott maga után. Magyarország az összeomló szovjet blokk országai közül intenzív érdeklődést mutatott a keleti kultuszok iránt. Nem csupán az evangéliumi jellegű ébredés kapott erőre, sokan a kereszténységen kívül vagy mellett keresték spirituális éhségükre a választ Schopenhauer és Nietzsche után szabadon.
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
2026.10.09. (XXX/41)
