Baku látképét a Flame Towers dominálja. A város nem csak a Kelet és a Nyugat, de az Észak és a Dél találkozáspontja is.(Fotó: Shutterstock / PuzzlePix )
Perzsa nyelven āzar azt jelenti: „tűz”; bāyegān pedig azt, hogy „őrző” vagy „föld”. A név egy különös természeti jelenségre utal: a sziklahasadékokból feltörő lángokra, melyek addig lobognak, míg a mélyből áramló földgáz táplálja őket. A lángok köré egykor kultuszhelyek épültek, de a szent tűz szép lassan a modernitás szolgálatába szegődött.
A 19. század végén bekövetkező első olajláz jelentősen átformálta a vidéket. Ahogy végigautózunk az Abşeron-félszigeten, amerre a szem ellát, mindenütt olajfúró tornyok és lángoló kémények süllyesztik ipari egyhangúságba a tájat. A fekete arany kiaknázása ugyanakkor globális energiapiaci szereplővé emelte Azerbajdzsánt. A világ legalacsonyabban fekvő fővárosa a tengerszint alatti 28 méteres mélységből szó szerint az égbe tört.
150 évvel ezelőtt a hatalmas kőolaj- és földgázkészletek felfedezésével a város fejlődése multikulturális irányt vett. Baku bekerült a nagytőkések látószögébe: a Nobel család és a Rothschildok is jelentős érdekeltségre tettek szert a feltörő olajiparban. Itt jöttek létre a világon az első olajipari nagyvállalatok és olajvezetékek, amelyek a századfordulóra már a globális ellátásnak több mint a felét adták.
Kicsoda Charlie Kirk, Trump titkos fegyvere?
A 31 éves evangéliumi keresztény influenszer, aki egyetemisták millióit mozgósította a választások előtt »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »