Ehasábokon nemegyszer foglalkoztunk már az időszámítás kérdésével, különösen azzal, hogy a zsidó kronológia sajátos módon több száz év eltolódást mutat a keresztény időszámításhoz képest. Kiváltképp (de nem kizárólagosan) a perzsa korszak számításában veszett el több mint másfél évszázad. A keresztény egyházatyák és tudósok bibliai és történelem alapú kalkulációi, valamint a modern tudományos eredmények hűebb számításokhoz vezetik az e téren kutatókat.
E kutatás semmiképpen nem haszontalan; még ha biztos eredményre aligha visz. Mózes ugyanis a következő felszólítást intézi búcsúénekében: „Emlékezzél meg az ős időkről; gondoljátok el annyi nemzedék éveit! Kérdezd meg atyádat és megjelenti neked, a te véneidet és megmondják neked!” (5Mózes 32:7).
A Biblia terén a legtöbb időjelző Mózes első két könyvében, valamint a Királyok és a Krónikák könyveiben található, de számos más bibliai szakasz is az időszámítás sarokköve lett. Persze ezek áthagyományozása során zavarok is keletkeztek, például amennyiben a maszoréta héber szöveg és a görög fordítás (Septuaginta) komoly, sok száz éves eltérést mutat az ősatyák életidejét tekintve (a görög szöveg rendszerint hosszabb életidőt jelöl meg).
2025.01.10. (XXIX/2)
