Április 21-e Róma születésnapja, amelyet az ezredforduló óta rendszeresen látványos felvonulásokkal és programokkal ünnepelnek meg az olasz fővárosban. Legionáriusok, a császári testőrség pretoriánusai, a diadalmenet élén haladó babérkoszorús hadvezérek, caesarok, tógás szenátorok, rabszolgák vállára emelt ágyon vitt matrónák, fehér ruhában táncoló és rózsaszirmokat hullató Vesta-szűzek, oroszlánbőrbe bújt gladiátorok, láncra vert barbárok vonulnak ilyenkor végig a Circus Maximus mezejétől a Capitolium dombja alatt, végig a Forum Romanum mellett, egészen a Colosseumig.
Az olasz kormány szeretett volna politikai jelentőséget is adni az ünnepnek, 2010-ben például az Augustus császár emelte Ara Pacis-békeoltárnál fogott volna kezet az izraeli államfő és a Palesztin Hatóság elnöke, ám ez végül elmaradt, mert Mahmúd Abbász lemondta a néhai izraeli elnökkel, Simon Peresszel való találkozót. (Oltár a Tiberis partján. Hetek, 2012. május 31.)
Róma azon ritka városok egyike, ahol az évezredes történelem elválaszthatatlanul együtt él a modern metropolisszal, a Colosseo metrómegállóból a felszínre érkezve közvetlenül az ókori világ egyik csodájának lábánál állunk, néhány lépéssel arrébb Titus római hadvezér, későbbi császár diadalíve, rajta a mai napig rejtélyes domborművel, a jeruzsálemi templomból elhurcolt kincsekkel. (Izrael tárgyal Rómával az ősi tárgyakról. Hetek, 2023. november 16.)
2024.04.19. (XXVIII/16)
