hetilap

Az orosz-ukrán háború kapcsán sokat beszélnek arról, hogy a nyugat és a kelet ismét szembekerült egymással. Hogyan látták az ókorban a keletet?

– Érdemes először azt tisztázni, mit is értünk keleten. Ez egy folyamatosan táguló világ volt, amit mi úgy nevezünk, hogy oikumené, vagy lakott világ. Ennek a leglakhatóbb részét „természetesen” a görögök és később a rómaiak foglalták el. A kelet Nagy Sándor hódításaival tágult ki jelentős mértékben. Ő ugyanis eljutott egészen a mai Pakisztán területén lévő Hüsztaszpész-folyóhoz, amit ma Beásnak neveznek. De még ennél is tovább akart menni, egészen a Gangesz torkolatáig, de mivel a hadserege fellázadt, ezért vissza kellett fordulnia. Biztosan tudjuk azt, hogy a Perzsa-öböl területét is ők derítették fel Nearkhosz nevű hajóskapitányával. Más legendák is vannak Nagy Sándorral kapcsolatban, például az, hogy végighajózott a Níluson és megkerülte Arábiai-félszigetet, de ezek valószínűleg csak legendák. A rómaiak azonban még ennél is tovább jutottak, Marcus Aurelius korában, tehát a II. század közepén már római küldöttség járt Kínában, a mai Sanghaj területén. Ugyanakkor kínaiak tudomásunk szerint soha nem vették fel közvetlenül a kapcsolatot a Római Birodalommal.

Súlyos fenyegetésként tekintettek a világnak arra a felére?

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek