A gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) felmérése szerint 2014 és 2022 között 37 százalékról 52 százalékra emelkedett a mentális panaszokkal küzdő fiatalkorúak száma szerte a világon. Csak a lányokat tekintve az arány még rosszabb: több mint kétharmaduk számolt be instabilitásról, önsértő késztetésekről. Bár könnyű lenne a világjárványra fogni a radikális romlást, a statisztikák bizonyítják, hogy a negatív tendencia már a 2010-es évek közepétől megkezdődött, és a világjárvány befejeztével is csupán pár százalékos javulás észlelhető.
Nem kell társadalomkutatóknak lennünk, hogy felfedezzük a fentiek időbeli egybeesését az okos-eszközök és a közösségi média robbanásszerű terjedésével. Hiába azonban a mindenki által észlelt probléma, a szolgáltatókat még soha senki nem vonta felelősségre azért, hogy láthatatlan láncra verték közel az egész bolygó lakosságát – elsősorban a gyermekeinket.
Egészen eddig. Egyre többen hangoztatják ugyanis, hogy a vadnyugat után a „vadnet” korszakának is le kell áldoznia: itt az idő a törvénynek érvényt szerezni a digitális térben is, és megálljt parancsolni az egyre kontrollálhatatlanabb és fenyegetőbb folyamatoknak.
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »