Aktuálishetilap

Minden választási ciklusnak megvannak a saját témái és motívumai. A következő amerikai kampányban minden jel szerint a korábbiaknál aktívabb állami beavatkozást fognak ígérni a pártok: 2026-ra mind a bal-, mind a jobboldalon felerősödtek a kollektivizmust sürgető, egykor burkoltan, más esetekben nyíltan szocializmusba hajló gazdasági törekvések. A Demokrata Párt fordulatának egyik jelképe Zohran Mamdani New York-i polgármester, aki a „kollektivizmus melegségét” ígérte a nagyvárosi magánnyal szemben, de Bernie Sanders és Alexandria Ocasio-Cortez is egyértelműen a szocialista gazdaságpolitikát pártolják.

Jobboldalon J. D. Vance alelnök az, aki többek között legújabb könyvében is élesen bírálta a tisztán piacalapú gazdaságot és az individualizmust. Ő a katolikus társadalmi tanítások alapján szorítaná korlátok közé a felhalmozó kapitalizmust. Érvelése szerint épp a féktelen piac zilálta szét a családot, ürítette ki a kisvárosokat és taszította függőségbe a munkásosztályt. A drogfüggőség, a csökkenő házasodási kedv és a járványszerű magány szerinte mind ennek a tünete. A programja kulturálisan jobboldali, gazdaságilag baloldali. A gyakorlatban ez védővámokat és iparpolitikát, nagyvonalú családtámogatást, a techóriások és a pornóipar megregulázását, valamint szigorú bevándorláspolitikát jelent, amely nem fél az állam erejét bevetni a család, a nemzet és a vallás védelme érdekében.

Több elemző úgy fogalmaz, hogy a 2028-as amerikai elnökválasztáson minden jelölt „közjó” („common good”) jelölt lesz, utalva arra, hogy a politikai paletta mindkét oldala új retorikát kezd alkalmazni, amiben az egyéni szabadságjogok és az individualizmus helyett megerősödik a kollektivizmus és a közös érdekek képviselete.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek