Szomorú tény, hogy a magyarok negyede sosem vesz könyvet a kezébe, és csupán minden hetedik ember számára része a napi rutinnak az olvasás. A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet szerint míg 2005-ben a felnőtt lakosság 25 százaléka olvasott könyvet heti szinten, 2020-ban már csak 13 százalék, azaz 100 magyarból 13 vesz heti szinten könyvet a kezébe. A válaszadók közel fele úgy nyilatkozott, nem szeret olvasni, a többiek pedig úgy vélik, nincs rá idejük.
Eközben érdekes módon másra bőven jut idő. Az emberek akár napi rendszerességgel könnyen ott ragadnak órákra a képernyő vagy egy tehetségkutató műsor előtt, de szívesen töltik az estéjüket, akár az éjszakájukat is sorozatok nézésével. Ide sorolható modern korunk társadalmi betegsége is: a médiafüggőség, a hírek és a közösségi média tartalmainak céltalan görgetése is. A képi világ olyan elementáris erejű színes, vibráló, mozgó, sodró lendületével, ami nem könnyen engedi el a figyelmet és egyben nem hagy gondolkodnivalót sem.
Ami igazán beszippantja az emberek figyelmét, arról már 3000 évvel ezelőtt Salamon ekképpen vélekedett a Példabeszédek könyvében (27:20):
Pünkösd után: a karizmák titkai
Hogyan alakult a Szentlélek ajándékainak megítélése az elmúlt 2 ezer évben »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »
Sávuot: a törvényadás ünnepének eredete
Az Ószövetség egyik legjelentősebb nemzeti és vallási ünnepe volt – de az Újszövetség egyik meghatározó eseménye is ezen az ünnepen történt »