IV. Vilmos király halála után hirtelen a Hannoveri-ház alig 18 éves sarjának lábai előtt hevert a 19. század egyik legjelentősebb világhatalma. Bár a terjeszkedő Brit Birodalom ekkorra már alkotmányos monarchia formájában működött, a királynő mégis jelentős befolyást gyakorolt a kormány döntéseire, ugyanis az ő tiszte volt kinevezni a minisztereket.
Az uralkodó nevével fémjelzett ún. viktoriánus kort az Egyesült Királyság legfényesebb időszakának tartják. Az 1800-as évek valóban sok változást hoztak az angol felségterületek életében: az anyaország vezető ipari nagyhatalommá vált, és a kulturális élet is virágzott.
Eközben a Brit Birodalom háromszorosára nőtt. Az ifjú királynő fennhatósága alá több mint 400 millió ember tartozott. Nem kis kihívás egy tinédzser számára! Lord Mel-bourne, az akkori miniszterelnök szinte apjaként karolta fel Viktóriát: ellátta jó tanácsaival, és számos kérdésben kisegítette a politikai téren nem igazán jártas országfőt. Így természetesen nagyban befolyásolta nézeteit is.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2025.08.29. (XXIX/35)
