Odüsszeusz elmenekült a küklópsz elől. Az irodalomnak nem volt ilyen szerencséje a totalitarizmussal.(Fotó: Wikimedia Commons / Arnold Böcklin)
Devecseri Gábort alighanem kiváló műfordításairól ismeri minden olvasó, még akkor is, ha nincs is ennek tudatában. Mindenki, aki a középiskolában alaposan megtanulta az Íliász kezdősorait („Haragot, istennő, zengj, Péleidész Akhilleuszét, vészest…”), vagy az Odüsszeia bevezetését („Férfiúról szólj nékem, múzsa…”), hogy egy életre fejbe vésse – s minél hamarabb elfelejtse az invokációt, az eposzok nélkülözhetetlen kellékét –, az ő szavait ismételgette magolás közben.
Devecseri Gábor a huszadik századi magyar irodalom egyik legzseniálisabb elméje, akinek az életművét azonban beárnyékolja a rákosista diktatúra kiépítésében, kultúrpolitikájában való aktív közreműködése. De először vizsgáljuk meg, vajon milyen folyamatok vezették idáig a Nyugat első nemzedékének társaságában felnőtt kisfiút.
Devecseri Gábor 1917-ben született Budapesten. Édesapja, Devecseri Emil bankár volt, mellesleg az ókori görög irodalom szerelmese. Édesanyja, Guthi Erzsébet ünnepelt operaénekesnő, egyben költő, műfordító. Olyan embereket tudhattak baráti társaságukban, mint Kosztolányi Dezső, vagy éppen Karinthy Frigyes.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2025.08.29. (XXIX/35)
