A fizikai Nobel-díjat a mesterséges neurális hálózatok és gépi tanulás terén elért eredményekért elnyert párosnak valójában csak az egyik tagja fizikus – John Hopfield, a Princeton Egyetem volt professzora. Társa, a Torontói Egyetemen dolgozó Geoffrey Hinton kísérleti pszichológusból lett mesterségesintelligencia-kutató. Hasonlóan, a kémiai elismerést egy biokémikus – David Baker, a Washington Egyetemről –, egy elméleti kémikus, John Jumper és egy informatikus, Demis Hassabis vehette át egy öt évtizedes problémának, a fehérjeszerkezetek predikciójának megoldásáért. A két kategóriában jutalmazott fejlesztések valójában kapcsolódnak is egymáshoz: Hintonék munkája tette lehetővé Bakerék számára az áttörést.
Mi köze az MI-nek a fizikához?
A Nobel-díj-bizottság indoklásában arra hivatkozott, hogy a két kutató a fizikában használt statisztikai modellekből merített.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2024.10.18. (XXVIII/42)
