Persze a tenger szerelmesei meg sem állnak a Balti-tenger partján lévő üdülőhelyekig, melyeket a helyiek is egyre inkább felfedeznek maguknak. Sőt, mint mondják, addig érdemes ide utazni, míg viszonylag olcsó és nem válik divattá, mert a homokos strandokban bővelkedő ország – a klímaváltozás miatt is – Európa legnépszerűbb feltörekvő úti célja lehet a jövőben. Nem utolsó szempont az sem, hogy a lengyelek kifejezetten kedvelik a magyarokat, közismerten ősrégi barátként tekintenek ránk. És ha még pár szót is megtanulunk lengyelül, akkor garantált az „összeborulás” és az ingyen ital. De lássunk néhány tippet egy lengyel utazáshoz!
A legmagasabban (a tengerszinttől számítva 838 méteren) fekvő lengyel város, a Magas-Tátra lábánál található Zakopane hallatán azonnal a síelés jut eszünkbe, pedig csodálatos kirándulóhelyeket és színvonalas fürdőközpontokat kínál. Utóbbiak közül például a közvetlen közelben, Białkában található Terma Bania fürdőkomplexum már megjelenésében is gyönyörködtet. A tájba simuló építészeti megoldásai, lépcsőzetes medencerendszere és a zöld növényekkel beültetett tető mind egyedülálló – a modern felszereltség és a lankák közti csendes elhelyezkedés csak hab a tortán.
A térség legnagyobb termálfürdője a Chochołowskie Termy. A háromezer négyzetméter vízfelület és harminc medence mellett a sós vizes medence és a Tátrára néző panorámás szaunák is garantálják a felfrissülést. Sőt, a létesítményben a kül- és beltéri termálmedencék, valamint az aquaparkra jellemző attrakciók mellett a nyári szezonban homokos strand és gyerekek számára szabadtéri vízi játszótér is működik.
Természetesen közvetlenül Zakopanéban is található (a sétálóutcától gyalog 15 percre) egy termálvizes aquapark, medencékkel, szaunavilággal és élményelemekkel. Fürdőzés előtt vagy után pedig útnak indulhatunk a Tátra Nemzeti Park hegyei közé, ahol hosszabb-rövidebb izgalmas kirándulásokat tehetünk a számtalan vadregényes túraösvényen. Például a Tátra legszebb tavának tartott különleges Morskie Okóhoz (Halas-tó), Zakopanétól 12 km-re. A parkolótól a ragyogó vizű tóhoz vezető 10 km-t gyalog kell megtenni (kb. 3 óra), mivel ide sem autókat, sem kerékpárokat nem engednek be. Aki szeretné megúszni a kiadós sétát, lovas „minibusszal” is megteheti a távot.
A tó körül jelzett túraútvonal halad, gyönyörű kilátással a vízre és a körülötte lévő hegycsúcsokra. A kivételes klímájú helyen egy hütte várja különféle finomságokkal az éhes vándorokat. „Itt biztos kitisztul a tüdő és kisimulnak az idegek már pár óra alatt” – vallják a helyiek, akik szerint az „erdőfürdőzés” bizonyítottan jótékony hatásait is kiélvezhetjük séta közben. A környező hegycsúcsokra (Gáspár-csúcs, Gubałówka stb.) a pazar kilátás kedvéért nemcsak gyalog, hanem percek alatt felvonóval is feljuthatunk.
Visszatérve Zakopanéhoz: a város sajátos építészeti stílusa önmagában is jelentős vonzerő. A gorál stílusú fazsindelyes rönkházak hagyományos népi ihletésű dekorációval, erkéllyel, a lakó- és vendégházként funkcionáló „fapaloták” pedig a körös-körül zöldellő tájjal hamisítatlan „Tátra-érzés” nyújtanak.
Északon a kéklő tenger és a finom fehér homok látványa mellett enyhe szellő fogadja az utazókat. Bár a Balti-tenger nem egy Adria, kétségkívül nem annyira meleg (bár évről évre kellemesebb a vízhőmérséklet) és felkapott, de az éghajlati és környezeti anomáliák (erős hőhullámok, erdőtüzek, hirtelen jövő ítéletidők) az utazási szokásokban is komoly változásokat hozhatnak.
A Balti-tenger lengyel részénél szinte egész nyáron lehet lubickolni (medúzamentes). A napernyők és napágyak mellett vászonparavánokat is lehet bérelni, melyek szélfogóként funkcionálnak, de praktikusan elválasztják a privát szféránkat is a bámuló szempárok elől…
Az itt található szállodák többségében elérhetőek wellness-szolgáltatások – így akár esik, akár fúj, pezsgőfürdőben és medencékben is lazulhatunk. Olcsóbb szálláshelyek is vannak, például csinos apartmanok és kempingek – a lengyelek egyébként is tipikus kempingező nemzet.
Ismerőseim a csendes halászfalvakat és a homokdűnéket ajánlották látogatásra, míg városnézésre Sopotot és Gdańskot, melyek mára összenőttek. Előbbi tipikus fürdőváros, kicsit hasonló Hévízhez, a tehetősek látogatják, fő nevezetessége Európa leghosszabb (512 m) famólója sok kis kilátóval. A jó hangulatú Gdańsk a természeti adottságai és történelmi múltja miatt érdekes: óvárosa olyan, mintha Prága és Amszterdam legszebb részeit ötvözték volna. Ezenfelül kikötője – ahonnan hajótúrákat is szerveznek – szintén szuper látványosság (egyébként Lengyelország legfontosabb kikötővárosa), de nagy reptere is van!
Ha mégis fáznánk a tengerparton, vagy ha maradnánk az édesvizű tavaknál, a lengyelek másik legkedveltebb helyszínét, a mesés Mazuri-tóvidéket (vagy tóhátságot) érdemes felkeresni. Ugyan Finnországot szokás az ezer tó országának nevezni, ezt a tóvidéket is legalább két-háromezer tó alkotja. A nyáron 25-27 fokra felmelegedő tavak főleg a földrajzkönyvemből voltak ismerősek, mint az egykori jég felszínformálásának szép példái.
A viszonylagos közelség miatt (kb. 200 km) a varsóiak kedvenc fürdőhelye lett ez a csodás természeti birodalom, ahol a tavakat folyók és csatornák kötik össze és vannak köztük erdős részek, lankás dombok, farmok és mesés városkák. A tavak közül a Śniardwy a legnagyobb; melléktavának partjára épült üdülőparadicsom Mikołajki, amit a lengyel Balatonfürednek is hívnak. Sok kulturált szabadstrand közül lehet választani, így a tömeg eloszlik a mintegy 290 km hosszan elnyúló tóvidéken. A fürdőzők mellett a vitorlázók, a kajakosok, a szörfösök, a horgászok és a biciklisek számára is tökéletes a helyszín. Az aktív vízi turizmusnak ez a fellegvára ugyanakkor számtalan egyéb érdekes kikapcsolódási lehetőséget nyújt.
Egy lengyel út során érdemes a helyi laktató ételeket kipróbálni, hiszen a gasztronómiát az ország hányatott sorsa (például folyamatosan változó határok, uralkodók és szövetségesek) ellenére is pozitívan befolyásolták a történelem viharos évszázadai. Sőt, talán épp emiatt vált öreg kontinensünk egyik legbefogadóbb és legsokszínűbb konyhájává…
Nyáron a kellemesen fanyar hideg zöldségleves, a borscs, melynek a céklától pink a színe, szinte minden étlapon szerepel. De sok helyütt kóstolhatunk különleges kovászosuborka-levest vagy tipikus „lengyel savanyú káposztát” is levesként és rakottan is. Kikerülhetetlen klasszikus fogás a pierogi, egy batyuféle tészta, amit a darált hústól kezdve a túrón át a káposztáig mindenfélével töltenek.
A tengernek és a sok hegyi pataknak köszönhetően előszeretettel fogyasztják a különféle halakat a marinált heringtől a ropogósra sült pisztrángig.
Tipikus desszertjük a rendkívül finom sarlotka, az almás sütemény (télen tejszínhabbal, nyáron vaníliafagyival). A lengyel kávék általában törökösek, és nyáron szeretik a hideg turmixokat és kompótokat is – utóbbiak leginkább almából és rebarbarából készülnek.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »