hetilap

  2019 a turizmus aranykora volt, aztán a járvány után nehezen tért magához a turisztikai szektor. Mostanában mi a tendencia?

A régióban az elsők között oldották fel nálunk a beutazási korlátozásokat. Ez segített abban, hogy a nemzetközi turizmus gyorsabb tempóban kezdjen újraépülni, mint a versenytársaknál. A belföldi turizmus pedig rekordokat döntött a járvány utáni időszakban, amíg nem lehetett akadályok nélkül külföldre utazni. 2023 összességében jó évnek mondható, ha figyelembe vesszük a szomszédunkban dúló háborút, az izraeli helyzetet, illetve a világgazdasági folyamatokat. A KSH által publikált adatokból azt látjuk, hogy a hazai szállodákban realizálódott vendégéjszakák száma 3,1 százalékkal meghaladta a 2022. évit. A visszaépülés a többi európai országhoz hasonló ütemben történik.

  Pár éve még kereslet volt ugyan, de munkaerőhiány miatt nem tudtak több vendéget kiszolgálni. Mi most a helyzet? Sokszor hallani, hogy hosszú hétvégeken már jó előre megtelnek a szállodák…

Azt kell mondanom, hogy még a hosszú hétvége előtti napokban is nyugodtan érdeklődjenek a szállodáknál a vendégek, mert kevés esetben van 100 százalékos foglaltság. A koronavírus-járvány egyik hozadéka a last minute foglalások arányának növekedése. Egy-egy hétvége esetében a vendégek csak pár nappal előre foglalnak még a nyári időszakban is. Azt azonban érdemes szem előtt tartani, hogy általában az előfoglalási akciók nagyobbak, mint az utolsó pillanatos ajánlatok.

A munkaerő-probléma továbbra is fennáll, bár úgy látjuk, hogy az elmúlt hónapokban mérséklődött a helyzet.

  Honnan érkeznek legtöbben Magyarországra, és jellemzően mennyi vendégéjszakát töltenek el?

A KSH adatai szerint 2023-ban a hazai szállodák legfőbb küldő piaca Németország volt, több mint 1,1 millió vendégéjszakával, amely az összes külföldi vendégéj 11 százalékát tette ki, őket követték a csehek (801 ezer vendégéj), majd az Egyesült Királyságból érkezők (787 ezer vendégéj). Ha Budapestet megnézzük külön, akkor pedig az Egyesült Királyság volt a legfőbb küldő piac (725 ezer vendégéj), és a németek után harmadik helyen az USA-ból érkezők generálták a legtöbb, 484 ezer vendégéjszakát. Korábban az orosz és izraeli piac is meghatározó volt hazánkban, de sajnos az ismert körülmények miatt a vendégek elmaradnak ebből a két országból.

  Kijelenthetjük, hogy Budapestre inkább külföldi vendégek, míg a hazai vidékekre inkább belföldi vendégek érkeznek?

2023-ban a hazai szállodákban 20,5 millió vendégéjszakát töltöttek el. Ennek 51 százaléka származott külföldiektől. A budapesti szállodákban realizálódó 7,8 millió vendégéjszaka 85 százalékát külföldiek adták, míg vidéken ez az arány 30 százalék. Budapest alapvetően egy külföldiek által látogatott város, ez annak is köszönhető, hogy a belföldi vendégek a gyors, könnyű megközelíthetőség miatt egynapos kirándulásokat szerveznek csak a fővárosba.

  Mennyire környezettudatosak a vendégek a szálláshelyek választásakor?

Egyre több vendég keresi a „zöld hoteleket”, a fenntartható működést, környezettudatos megoldásokat alkalmazó egységeket. Szövetségünk kétévente hirdeti meg a Zöld Szálloda pályázatot, melyre minden alkalommal nagyobb és nagyobb az érdeklődés, ami azt mutatja, hogy a szállodák egyre nagyobb arányban elkötelezettek a hosszú távú fenntarthatóság iránt. A vendégek tudatossága abban is érződik, hogy nem kérnek napi törölközőcserét, vagy odafigyelnek, hogy lekapcsolják a villanyt, amikor nem tartózkodnak a szobában, vagy például a büféreggelinél nem szednek több ételt, mint amit megesznek, ezzel csökkentve az ételhulladék mennyiségét is.

  A szállodaipar kihasználtságát nézve hogy áll Budapest a környező fővárosokhoz képest?

Az úgynevezett STR-riport adatai szerint az idei év első két hónapjában 48 százalék volt a szobakapacitás-kihasználtság Budapesten, míg Prágában 55, Bécsben 51, Pozsonyban pedig 46 százalék. A fővárosban a beruházások miatt a kiadható szobák száma 10 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest, így ez is visszafogja a kihasználtság dinamikusabb növekedését.

Vannak-e új szálláshelyek, éttermek és milyen kategóriákban?

Az elmúlt években Budapesten és a Balatonon is számos magas kategóriájú, kiváló szolgáltatási minőségű szálloda épült, illetve többen nagymértékű fejlesztéseken, felújításokon estek át. Emellett elmondható, hogy a gasztronómia is gyors ütemben fejlődik, és már szinte az ország minden szegletében találni kifogástalan színvonalú éttermeket.

  A növekvő energiaárak miatt várhatóak-e újabb áremelések a szállodákban és az éttermekben?

A szállodai árakat a kereslet határozza meg, sok esetben a költségemelkedést nem is tudják áthárítani egy az egyben a vendégekre a szállodák. Vannak veszteséges és nyereséges időszakok. Az energiaárak, úgy látszik, normalizálódtak, de természetesen így is jelentősen magasabb szinten vannak, mint korábban. Emellett az elmúlt pár évben a munkaerőköltség és az alapanyagárak is emelkedtek.

  Melyek az új belföldi utazási tendenciák? Vannak-e újabb turisztikai attrakciók?

A koronavírus óta nagyobb érdeklődés mutatkozik a természetközeli szálláshelyek, az aktív turizmusra épülő hotelek iránt is, de a slágertermékek még mindig a széles szolgáltatást kínáló wellness-szállodák. Ugyanakkor egy-egy program, attrakció, fesztivál, sportesemény is nagy vonzerőt jelent a vendégek számára.

  Mi a helyzet idén a SZÉP-kártyák felhasználásával? Gondolok itt arra, hogy a bővülő lehetőségek miatt a kártyatulajdonosok mennyire használják szállásdíjra és éttermi költségekre…

A sajtóban megjelent hírek szerint 2023-ban körülbelül 445 milliárd forintot töltöttek fel a kártyákra. Ebből a KSH adatai szerint 30,8 milliárd forintot használtak fel a szállodákban, ami az összes kereskedelmi szálláshelyen beváltott értéknek kb. a 90 százaléka. Ennek jelentős része a fővároson kívüli szállodákban realizálódott. A SZÉP-kártyából származó bevétel a hotelek szállásdíjbevételének több mint 20 százalékát adja, így méltán tekinthető a belföldi, vidéki turizmus motorjának. A népszerűsége töretlen, évről évre egyre magasabb a cégek által feltöltött összeg, mely a munkavállalók feltöltődését, rekreációját hivatott szolgálni.

  Végül, mire számíthat az idegenforgalom 2024-ben?

A repülőjáratok bővülésével, új piacok elérésével a nemzetközi forgalom növekedése várható, mely erősíteni fogja a fővárosi turizmust. Budapest esetében az idei soros EU-elnökség is számos rendezvényt, konferenciát, vendégéjszakát hoz majd a városnak, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy idén olimpia lesz Párizsban és labdarúgó-Eb Németországban, és e két jelentős sportesemény hatására mérséklődhet a beutazó turizmus növekedési dinamikája. A vidéki szállodákban ugyanakkor a nyári időszakban a korábbi évhez hasonló forgalom várható a főszezonban.