hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Fájó igazság: a kényelmes nyugati életmód táplálja a gyermekmunkát
Akiknek sosincs gyereknap
Fájó igazság: a kényelmes nyugati életmód táplálja a gyermekmunkát

A segélyszervezetek szerint az Afganisztánban dolgozó gyermekek száma nőtt a tálib hatalomátvétel óta.(Fotó: AP / Ebrahim Noroozi)

2024. 02. 07.
Forró csoki, mobiltelefon, zöld rendszámos autó, ékszerek, fast fashion, sminkcuccok – legalább ennyi mindenről kellene lemondania a nyugati társadalomnak, ha egy csapásra beszüntetnék a gyerekmunkát a világon. De mi az, amit a sok kritikus figyelmen kívül hagy a gyerekmunka elleni küzdelemben?

Az aktuális statisztikák szerint a gyerekmunka ma a világon mintegy 200 millió 5 és 17 éves közötti gyereket érint. Közülük minden második, azaz közel 100 millió végez különösen veszélyes munkát bányákban vagy gyárakban. Ez pedig körülbelül annyi gyermeket jelent, mint amennyi ma a kontinensünkön él; a szám az évtizedes csökkenés után az elmúlt néhány évben ismét emelkedésnek indult. India, Banglades, Afganisztán, Indonézia, Kongó, Ghána – csak néhány azon országok közül, ahol a probléma a legsúlyosabb. 

A Kongóban megtermelt arany 90 százaléka például köztudottan gyerekmunka eredménye, Indiában pedig a szépségiparhoz elengedhetetlen csillám alapanyagának felszínrehozatalát bízzák gyerekekre. Távol-Keleten a ruhagyárakban előszeretettel foglalkoztatják „szürkén” az apró kezeket. Az okostelefonok és elektromos autók működéséhez szükséges kobaltot gyerekmunkások bányásszák. Ez utóbbinál érdekes részlet, hogy a világ összes kobaltkitermelésének kétharmadát gépekkel végzik, a maradék egyharmadot azonban anélkül. Ezt is elsősorban Kongóban, ahonnan a globálisan kitermelt kobalt 72 százaléka származik. A bányák jelentős részében gyerekek és asszonyok nap mint nap, egyszerű kézi szerszámokkal, de sokszor a puszta tíz ujjukkal túrják a földet. A fiatalasszonyok sokszor kénytelenek a kisgyermekeiket is magukkal vinni, akik aztán gyakran megbetegednek az ártalmas környezetben.

Betiltani nem elég

A kakaóipar az egyik legromlottabb – szokták mondani. Itt ugyanis nemcsak gyerekek kizsákmányolásáról beszélünk, hanem nők, anyák megnyomorításáról, embercsempészetről és erdőirtásról is. Legutóbb épp a Mars édesség­gyártó céget érte kemény kritika, miután kiderült: ötéves gyerekek is dolgoznak Ghánában a kakaóbab ültetvényeiken. A nemzetközi jogok amerikai védelmezői korábban már a Biden-kormányzat ellen is pert indítottak, hogy ezzel kényszerítsék az amerikai vezetést minden olyan kakaóimport felfüggesztésére, amelyet Nyugat-Afrikában gyerekmunkásokkal állíttatnak elő. A legnagyobb amerikai csokoládégyártók – köztük a Mars és a Hershley – már megígérték egyszer, hogy 2005-re kiiktatják a gyerekmunkát a gyártási folyamataikból. A lejárat előtt azonban még gyorsan 2025-re változtatták ezt a céldátumot – és várhatóan nem ez lesz az utolsó alkalom. Egy 2019-es riport szerint mintegy 790 ezer 5 év körüli gyermek dolgozott Elefántcsontparton a kakaóültetvényeken és a helyzet Ghánában sem volt különb.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!