Legutóbb a brit hadsereg vezérkari főnöke jegyezte meg, hogy az Egyesült Királyság lakosai jobban teszik, ha felkészülnek a 20. század nagy konfliktusaihoz hasonló volumenű háborúra. Sir Patrick Sanders az általános sorozást is kilátásba helyezve, tulajdonképpen csak megismételte, ami más NATO-országbeli vezetők szájából is elhangzott: Európa nagyon könnyen ismét lángba borulhat.
Korábban a német védelmi minisztérium kiszivárgott dokumentumaiból derült fény arra, hogy Berlin azzal kalkulál, hogy Oroszország 2025-ig kiszélesíti az Ukrajna elleni háborút, ezáltal közvetlenül a NATO-val kerül szembe. A brit védelmi miniszter pedig az idei évet olyan fordulópontnak nevezte, amely a következő öt évben több hadszíntér kibontakozásához vezet, nemcsak Európát, hanem Kínát, Iránt és Észak-Koreát is érintve.
A balti és a skandináv országok érzik magukat a leginkább fenyegetve. Lettország, Észtország és Litvánia Oroszországgal közös határaikon új védelmi rendszerek építéséről döntöttek, miután a Putyinnal szövetséges Belarusz bejelentette, hogy a nukleáris fegyverek használatára is kiterjedő új katonai doktrína elfogadását tervezi. (Világszerte egyre többen mutatnak harciasabb hozzáállást nukleáris kérdésben; legutóbb Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője is felvetette, hogy az öreg kontinensnek gondoskodnia kellene róla, hogy ne kelljen ezen a területen Amerikára támaszkodnia.)
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »