Ennélfogva a végén jelentős hiányérzetünk támad. Mert lett volna itt annyi ziccer, hogy alig győzzük papírra vetni. Nagyjából mindenkit érdekel, mi megy a világ „leg”-országában pár éve. Hogy miért szakadt két részre a „land of the free”. Hogy miként lehet az, hogy a keleti és nyugati partok nagyvárosaiban (no meg az egyetemi campusokon) őrült ideológiák randalíroznak jakobinus stílusban – miközben a tágas közép-nyugaton (a „Biblia-övezetben”) és olyan déli államokban, mint a hatalmas Texas, továbbra is léteznek az „ódon” konzervatívok és/vagy a reménykedő trumpisták, akik az egykori hagyományos Amerikát akarják élni a főirányú passzátszéllel dacolva…
Mindez izgalmas lett volna, de sajnos a feltételes mód érvényes.
Pedig a mély ideológiai törésvonal érdekes helyzeteket adhat – ha kicsit továbbgondolják, mint tették azt, jó pár emlékezetes apokaliptikus könyvben és filmben. Úgy tűnik, mindez nem lényeges a film szerint. Vagy az alkotók éppen ezt nem merik feszegetni? Ebbe fájó belegondolni is.