Az elmúlt években megszaporodott – már-már rutinszerűvé vált – a személyes Facebook-oldalak feltörése. Akár a közvetlen környezetünkben is egyre több ilyen esetről hallhattunk. A felhasználó egyik percről a másikra saját közösségi oldalának külső szemlélőjévé válik, mialatt minden erőfeszítésével azon dolgozik, hogy visszanyerje mind azt a sok emléket, adatot, amit a profilja hosszú évekig tárolt.
Vannak, akiknek a banki adatait nyúlják le, vagy a gyermekeinek nyilvánosságra bocsátott fotóit tulajdonítják el, míg másoknak a személyi azonosságát hekkelik meg, károkat okozva a hírnevében.
Vegyük alapul azt a tényt, hogy az elmúlt évek alatt a Facebook felhasználói rengeteg digitális tartalmat halmoztak fel. Ismerőseikkel és barátaikkal a kapcsolati háló elsődleges csatornája maga a közösségi oldal lett, gyakorlatilag ezen zajlik az élet. Nem kellett sok idő ahhoz, hogy a rendszer adta lehetőségek mellett a hibafaktorok felismerésével a virtuális világban is érvényt szerezzen a bűnözés. De vajon milyen értékekre bukkanhat ma itt egy kiberbűnöző?
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »