Tiltakozás a Brandenburgi kapu előtt az ellen, hogy Németország leállította utolsó három nukleáris atomerőművét.(Fotó: AP / Markus Schreiber)
Az európai sajtóból megtudhattuk, hogy a német zöldpárti környezetvédelmi miniszter, az irodalomtudós Robert Habeck kezdeményezése az összes német atomerőmű lezárására sikerrel járt, és április közepén Németországban leállt az utolsó három atomerőmű is. Ez a politika egy vonalban van azzal, ami már Angela Merkel kancellári ideje alatt is a kormányprogram része volt, ám a környezetvédelmi célok ilyen drasztikus kikényszerítése az orosz–ukrán konfliktus kirobbanása óta gyorsult fel.
Az atomenergia száműzése nem az egyetlen környezetvédelmi intézkedés; több olyan döntés is született az utóbbi másfél évben, amelyek deklarált célja, hogy a német gazdaság teljesen függetlenné váljon az orosz erőforrásoktól, és ezzel egy időben megvalósítsa azt is, hogy megújuló energiaforrásokkal pótolja a kieső energiát. Ezzel kapcsolatosan máris veregetik a saját vállukat, és korholják a magyar külügyet, hogy ha Magyarország akarná, függetlenedhetne az orosz energiától, lám, a németeknek is sikerült. A kérdés azonban az, hogy milyen áron, és hogy valóban pozitív-e az új intézkedések mérlege a gazdaság szempontjából.
Robert Habeck zöldpárti képviselő nevéhez fűződik több olyan döntés is, amely alapjaiban változtatta meg a lakosság helyzetét az energiakérdésben. Az egyik ilyen a kötelező szigetelési rendelet, amelynek értelmében 2020 óta mindenkinek kötelező a legmodernebb szinten szigetelni a házát, ha bármilyen régi ingatlant vesz vagy örököl. Energiahatékonysági szempontból minden ingatlantulajdonosnak fel kell tudni mutatni a törvényben meghatározott szintet. Ennek teljesítése akár 50 ezer eurós költséget is jelenthet, és építéstechnikai szempontból sok esetben a régi házaknál nehezen, vagy egyáltalán nem kivitelezhető.
2023.06.09. (XXVII/23)
