kevés olyan iparág van, amely az űrszektornál komplexebb és szélesebb tevékenységi körrel rendelkezne. A kutatástól egészen a műhold- és rakétagyártáson át az adatfeldolgozásig számos terület tartozik ide. Állami, piaci szereplők, valamint oktatási intézmények is foglalkoznak az űrrel, amely a nemzetbiztonság szempontjából is egyre fontosabb. A háborús helyzetek mindig megerősítik az országok szuverenitás iránti igényét, ám a digitalizáció előrehaladtával még sürgetőbbé válik az űrszektor fejlesztése is.
Számos más országhoz hasonlóan, először Magyarország is megfigyelőként tudott bekapcsolódni az űrtevékenységbe. Bay Zoltán fizikus 1946-ban végezte el a híres Hold-radar-kísérletet, amely során a világon az elsők között sikerült rádióhullámok segítségével megmérni a Föld és a Hold távolságát.
Az 1960-as évektől már egyre több kezdeményezés indult útjára. Az egyik kiemelkedő, hosszú távon is aktív munka a Budapesti Műszaki Egyetemen folyt, ahol Ferencz Csaba irányításával 1961-ben alapították meg az első űrkutatási csoportot. (Ez tekinthető a magyar műholdas meteorológia születésének is.) Ugyanebben az időszakban csatlakozott Magyarország az Interkozmoszhoz, a Szovjetunió és a kelet-európai országok közös űrkutatási programjához.
Egy századot látott megtörténni
Beszélgetés a 100 éves Bakó Ferenccel »
Ősi ünnep új ruhában: a Valentin-nap másfél évezredes története
A népszerű ünnep a pogány Római Birodalom Lupercaliájára vezethető vissza »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »
Egy századot látott megtörténni
Beszélgetés a 100 éves Bakó Ferenccel »
Ősi ünnep új ruhában: a Valentin-nap másfél évezredes története
A népszerű ünnep a pogány Római Birodalom Lupercaliájára vezethető vissza »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »
2022.06.17. (XXVI/24)
