Hogyan befolyásolták a bankszektort az elmúlt évek?

A fintech cégek jelentette kihívások miatt a magyar bankrendszerre már eddig is jókora „digitalizációs nyomás” nehezedett, ezt a két éve kitört világjárvány tovább erősítette. Az addigi normál banki működés menete gyökeresen megváltozott: nemcsak az addig megszokott irodai munkavégzést és munkaszervezést kellett alig pár hét leforgása alatt átállítania a bankoknak egy teljesen otthonról történő működésre, hanem az ügyfélkapcsolatok mikéntjét is újra kellett gondolni. Ügyfelek ezrei döntöttek úgy, hogy az eddig bankfiókban, papír alapon intézett ügyeiket online csatornákra terelik, a bankoknak pedig néhány hónap alatt egy évtizedet kellett előrelépniük a digitális megoldások és kapacitások terén.

Az óriási digitalizációs ugrás eredményeként mára a legtöbb hazai bankban lehet online, a bankfiókok meglátogatása nélkül számlát nyitni vagy hitelt igényelni. Bevezették az azonnali fizetési rendszert, ahol a tízmillió forint alatti lakossági utalások már a hét minden napján, a nap 24 órájában öt másodpercen belül azonnal teljesülnek reális, használható alternatívát teremtve ezzel nagy összegű készpénzes (például autó) vásárlásoknál.

A pandémia nemcsak a bankok napi működésében okozott nehézségeket, hanem világszinten felborította a nemzetközi ellátási láncokat, számos iparágban készlet- és alapanyaghiányokat okozva, melytől a több mint egy évtizede 2 százalék alatti európai infláció is erősen megugrott. A hazai inflációs trendek az elmúlt évek erőteljes, évi 10 százalék körüli átlagbér-emelkedése, a minimálbér-emelések és a folyamatosan gyengülő forint miatt már eddig is erősebbek voltak – ám a nemzetközi hatások nyomán ez a mutató a korábbi évek 3 százalék körüli értékeiről 2022 januárjára 7,9 százalékra emelkedett. Az MNB, reagálva a 3 százalékos inflációs célját jelentősen meghaladó inflációs adatokra, 2021 júniusában kamatemelési ciklusba kezdett, és a 0,6 százalékos alapkamatot több lépésben fokozatosan 3,4 százalékra emelte. A banki hitelek árazásában kulcsszerepet játszó bankközi kamatok pedig még az alapkamatnál is gyorsabban emelkedtek, a 2021 elején még 0,75 százalék körüli három hónapos BUBOR mára már 4,5 százalék felett van, és továbbra is emelkedő trendet mutat, jelentősen megdrágítva ezzel az újonnan folyósításra kerülő hitelek kamatait.