A belga Képviselőház például 2022 februárjában elfogadta azt a törvénymódosítási javaslatot, mely lehetővé teszi egy ilyen munkavégzési modell választását. Bár a megoldás várható eredményességéről egyelőre viták zajlanak, sok alkalmazott és vállalatvezető egyaránt üdvözli a koncepciót, mert nagyobb fokú rugalmasságot és a kiégés problémájának csökkenését remélik a bevezetésétől.
Igazából csupán száz éve, hogy az ötnapos munkahét általánosan követett foglalkoztatási formává vált különböző szociokulturális és gazdasági hatásoknak köszönhetően – az iparosodás például fontos szerepet játszott ebben.
Mivel sokáig nem ötnapos munkahétben gondolkodtak az emberek, a „hétvége” kifejezés sem létezett evidenciaként. Úgy tartják, először 1879-ben, egy angol magazinban írtak arról, hogy valaki „víkendezik”, ami azt jelentette, hogy az illető a szombat délutánját és a vasárnapját egy távolabb élő ismerősnél töltötte. A hét utolsó napját a britek a 19. században főként kikapcsolódásra használták, a vasárnap esti társas összejöveteleket azonban rendszeresen poharazgatással kötötték egybe, minek következtében hétfőn sokan nem voltak munkaképes állapotban. Több munkáltató azzal próbálta áthidalni a problémát, hogy már szombat délután elengedte a dolgozóit, hogy aznap este kiszórakozhassák magukat, így a vasárnap ténylegesen a pihenésé legyen.
A szellem erejével: az okkultizmus harca a kereszténységgel
Mítoszoktól, misztériumoktól és babonaságoktól sűrűn átszőtt szellemi-vallási közegbe robbant bele a kereszténység »
Pünkösd után: a karizmák titkai
Hogyan alakult a Szentlélek ajándékainak megítélése az elmúlt 2 ezer évben »
Nők a pünkösdi mozgalomban
Növekvő szerepvállalás és alakuló trendek az Egyházban »