Amagyar–lengyel–olasz részről formálódó új európai jobboldali tömörülés deklaráltan a klasszikus konzervatív értékek mentén képzeli el a politikai együttműködést, elsődleges hangsúlyt fektetve a nemzeti szuverenitásra, a keresztény tradíciók és a hagyományos család védelmére, az illegális bevándorlás és az antiszemitizmus elutasítására. A Századvég Alapítvány, amely 2016 óta végez közvélemény-kutatásokat az uniós tagországokban (Európa Projekt), múlt héten kiadott elemzésében arra jutott, hogy a tradicionális értékeknek, illetve az azokra épülő mérsékelt konzervatív politikának mindmáig kimutatható egy erős európai beágyazottsága.
Ahogy kérdésünkre Kiszelly Zoltán politológus fogalmazott, a hagyományos értékek továbbra is fontosak: az európai válaszadók többsége ezután is nemzetállamban gondolkodik, s ha nem is az egyház tanítása szerinti vallásosságot, de a keresztény–zsidó kultúrát továbbra is fontosnak tartja, és még mindig a hagyományos családmodellt látja ideálisnak.
Az Elba máig egyfajta kulturális választóvonalat jelöl: a közép- és kelet-európai országok elkötelezettebbek a tradicionális értékrend iránt, mint a nyugatiak. Ugyanakkor Nyugat-Európában is az látszik, hogy – a fölerősödő globalista-baloldali értékvilággal egyidejűleg – a relatív többség még mindig fontosnak tart olyan hagyományos európai alapértékeket, mint az erős nemzetállam, a tradicionális család vagy a keresztény kultúra.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »