hetilap

EZT A CIKKET MOST INGYENESEN ELOLVASHATJA. A rendkívüli helyzetre és a húsvét ünnepére tekintettel a Hetek ingyenesen elérhetővé teszi friss hetilap tartalmait. További cikkeink ide kattintva érhetőek el. Áldott ünnepet kívánunk!  

A Covid-járvány alatti lezárások több szempontból is nagy hatással vannak a társadalomra, ugyanis a járvány a születő gyermekek száma mellett a családtervezést és a párválasztást is erősen befolyásolja, miközben nagy terhet ró a családokra. A vírus elszabadulása után az első lezárások alatt már készültek arról felmérések, hogy milyen mértékben változhat meg ezek hatására a születendő gyerekek száma, viszont az eredmények pontosan ellentétesek azzal, amit elsőre gondolnánk. A karantén időszakában ugyanis, amikor a családok kénytelenek otthon maradni, elvileg több idő jut a családi életre, és a párok bevállalhatják azokat a gyerekeket, akiket a munka, meg az egyéb elfoglaltságok miatt későbbre halasztottak.

Ezzel szemben viszont például az Egyesült Államokban már tavaly nyáron azt vetítette előre a Brookings Intézet vizsgálata a témában, hogy a lezárások és a világjárvány nyomán legalább 300 ezerrel, de akár félmillióval is kevesebb gyerek születhet. Az okokat is széles skálán vizsgálták, és azt az összefüggést derítették fel, hogy az elhúzódó gazdasági bizonytalanság miatt egyes családok már azokat a gyerekeket sem fogják vállalni, akiket egyébként terveztek korábban.

A történelemben megfigyelhető tendencia, hogy amikor egy országban fejlődik a gazdaság és erős a bizalom a gazdaság stabilitásában, ott javuló tendenciát mutatnak a születésszámok, amikor viszont általános a bizonytalanság, szinte minden esetben visszaesés mutatkozik ebben. 

Egy nemrégiben megjelent, három tudós által jegyzett felmérés azt vizsgálta, hogy Olaszországban, Németországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Spanyolországban a nemzőképes korú felnőtt lakosság körében hogyan alakulnak a gyermekvállalási tervek. Francesca Luppi és Alessandro Rosina, a milánói Università Cattolica del Sacro Cuore statisztikai részlegének munkatársai, illetve Bruno Arpino, a Firenzei Egyetem statisztikai, számítástudományi és applikációs részlegének munkatársa azt találta, hogy a vírus által leginkább érintett területeken, azaz Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban sokkal nagyobb valószínűséggel halasztják el a gyermekvállalást a párok, mint például a nagyobb jólétben élő skandináv országokban, ahol kifejezetten jól sikerült megküzdeni a pandémiával. Ezekben ugyanis a decemberi és januári születési adatokban szinte nem történt visszaesés.

Olvasna még több hetilap cikket? 1 hónapos online előfizetésünk mindössze 1800 forint. Részletekért kattintson ide.

A kutatás szerint Németországban és Franciaországban azoknak a pároknak legalább a fele halasztja a gyerekvállalást, akiknél egyébként tervbe van véve. Az olaszoknál pedig 37 százalék döntött úgy, hogy teljesen feladja a gyermeknemzést. Több nyugati országban húszéves mélyponton vannak a születésszámok, és ez a csökkenő tendencia a szakértők szerint legalább augusztusig elhúzódik majd. Ha pedig végre megszüntetik a lezárásokat, akkor is hosszú ideig tarthat majd, mire emelkedésbe fordul a trend. 

A németországi Max Planck Intézet kutatása szerint a mostani a leghosszabban tartó negatív trend a születésszámok tekintetében, amelynek hosszú távú hatásait valószínűleg nehezebb lesz visszafordítani, mint a 2008-as hitelválság vagy akár az 1929-es nagy gazdaság világválság következményeit.

A járvány az ismerkedést és a családalapítást is nagymértékben visszavetette. 

A lezárások eredményeképpen nagyjából az online randiapplikációk maradtak az ismerkedésre, de ez sem megy gördülékenyen, ugyanis jelenleg sehová sem lehet beülni beszélgetni, és nehéz megoldani a személyes találkozásokat is az utazási korlátozások, valamint a kijárási tilalom időkorlátja miatt. Ez az egyedüllét frusztrációját még inkább súlyosbítja. 

Azzal, hogy az egyébként is nehéz ismerkedést a járvány szinte teljesen ellehetetlenítette, azoknál is későbbre tolódik a családalapítás és a gyermekvállalás, akik ezt nem akarták későbbre halasztani például a tanulás vagy a munka miatt. 

A fejlett orvostudomány és a nyugati világban a gazdasági jólét következményeképpen az emberek egyre hosszabb ideig élnek, ami viszont azzal is együtt jár, hogy az idősekről a keresőképes rétegnek kell gondoskodnia. Ha ez a keresőképes réteg az egyre kevesebb gyermekszületés miatt folyamatosan szűkül, akkor a kimaradó adóbevétel miatt egyre nagyobb gondot fog okozni az idősekről való gondoskodás. A kieső bevételek pótlására a kormányok egyik hatásos lépése a nyugdíjkorhatár kitolása. Ez viszont a megnövekedett stressz miatt akár ahhoz is vezethet, hogy az aktív kereső réteghez tartozók egészségi állapota oly mértékben leromlik idősebb korukra, hogy a nyugdíjkorhatár elérése előtt meghalnak, vagy nem tudják megfelelő életminőségben élvezni nyugdíjas éveiket.  

Az Európai Unióban a születésszám pozitív befolyásolására hatékony eszköznek tartják a bevándorlás támogatását is, aminek viszont hosszú távú negatív politikai és társadalmi következményei vannak. Az integrációs politika ugyanis nem sikeres, így a több gyermeket vállaló bevándorlók a keresőképes réteg növelése helyett a szociálisan hátrányos helyzetű és támogatásokra szoruló réteget gyarapítják, ami még nagyobb terhet ró az adófizetőkre. 

A gyermekvállalás szempontjából a családokra háruló plusz stressz is jelentős súllyal esik a latba. Amíg a férfiaknál az egzisztenciális szorongás jelenthet gondot, addig a nőknél az otthoni többletmunkavégzés, illetve az online oktatás.

Az ENSZ adatai szerint már a járvány előtt is a nők végezték el a világon naponta teljesített legalább 16 millió fizetetlen munkaóra háromnegyedét. Ez azt jelenti, hogy a járvány kirobbanása előtt egy férfi egy nap alatt egy óra kifizetetlen munkát végzett el, míg egy nő hármat, ami a pandémia kirobbanása óta jelentősen növekedett.

Az otthoni munka megnövekedett terhei azzal is együtt járhatnak, hogy a nők képzési vagy jobb munkavállalási lehetőségektől esnek el.

Az ENSZ nőügyi szervezetének felmérése, amelyben a fejlett országokban vizsgálták a nők helyzetét, arra a következtetésre jutott, hogy az Egyesült Államokban például 865 ezer nő esett ki a munkaerőpiacról, szemben a 200 ezer férfival. A helyzet pedig sokszor az, hogy ezek a nők nem térnek vissza a munka világába később sem, hiszen a lezárások megnövelték az otthoni feladatokat, és minél tovább tart ez az időszak, annál nehezebb lesz visszaváltani a járvány előtti rendszerre. 

A másik oldalon viszont a fejlődő országokban a járvány a fogamzásgátláshoz való közvetlen hozzáférést lehetetlenítette el, aminek következtében az ENSZ Szaporodás-egészségügyi Ügynöksége szerint 115 országban 12 millió nő nem jut hozzá a „családtervezési eszközökhöz”. Ez akár 1,4 millió nem tervezett terhességet is eredményezhet. A BBC egyik cikke szerint Indonéziában a kormány arra számít, hogy legalább félmillióval több gyermek születik majd, ezért több városban az önkormányzat hangszórókkal felszerelt autókat rendszeresített, amelyekből ilyen üzeneteket hallgathattak a polgárok: „Apák, kérjük, hogy uralkodjatok magatokon”, vagy „Nyugodtan éljetek szexuális életet. Meg is házasodhattok. De ne legyen belőle terhesség!”