A 21. olimpiai sportszámunknak számító „nemzeti aranybecslésben” sokan 7, 8 vagy ennél több aranyérmet is kiosztottak már előre a magyar küldöttségnek. Mások viszont még hat győzelmi medált sem reméltek a mieinktől.
Aztán jöttek a küzdelmek, és sok csalódás, sok meglepetés, öröm után végül is kirajzolódott a magyar éremtáblázat, ami szinte hajszálra megegyezik a tokiói eredményünkkel.
Ha a számokat nézzük, ugyanott tartunk, ha az érmeket elnyerő sportolókat is, akkor láthatjuk, hogy egy Amerikában edző magyar úszó, egy Madridban élő magyar taekwondós és egy, az öttusa keretből majdnem kihagyott sportolónőnk hozta az aranyak felét. Nem tudott végül a dobogó tetejére állni az oda várt férfi pólócsapat, a kajak-kenu versenyzőink, de a kardozók sem.
Hosszú Katinka, háromszoros olimpiai bajnok úszónk már az olimpia alatt nekiesett az Úszó Szövetség vezetésének, míg a legtöbb sportágban még csak az ünneplésig jutottak. Az értékelés azonban lassan mindenhol meg kell, hogy kezdődjön, ahogy annak kidolgozása is, hogy hogyan lehet a következő olimpiára jobban felkészülni, főleg az eddigi sikersportágakban, mert ha ez a teljesítmény sokaknál kevés volt, az egyre öldöklőbb nemzetközi versenyben ez négy év múlva még halványabb lesz. Addig azonban még van idő ünnepelni és javítani is. Hajrá, magyarok!